KRONOLÓGIA
1950
* június 25. Észak-koreai csapatok támadást indítanak Dél-Korea ellen. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az ellenségeskedések beszüntetésére szólítja fel a feleket.
* június 27.Truman elnök felhatalmazza az amerikai erõket, hogy a 38. szélességi körtõl délre légi és tengeri támogatást nyújthatnak a dél-koreai csapatoknak. - Egy amerikai pilóta lelõ egy észak-koreai Jak vadászgépet.
* június 28. Szöul észak-koreai kézre kerül. - Brit hadihajókat irányítanak a körzetbe.
* június 29. Truman elnök csapatokat vezényel a térségbe, tengeri blokádot rendel el, és engedélyezi Észak-Korea bombázását. Az elsõ támadást 18 darab B-26-os hajtja végre a Heijo repülõtér ellen, 25 gépet pusztítva el a földön.
* július 1. Megérkeznek Koreába az elsõ amerikai szárazföldi csapatok.
* július 3. William F. Dean tábornok partraszáll. - Az elsõ légitámadás, melyet amerikai anyahajókról indítanak északi célpontok ellen. - Incshon az északiak kezére kerül.
* július 5. Az elsõ összecsapás, melyben amerikaiak is részt vesznek, megállítja az északi egységek Oszan felé irányuló támadását.
* július 7. Az ENSZ BT felkéri az Egyesült Államokat, hogy a háború folytatását megakadályozandó szervezze meg az ENSZ erõk Parancsnokságát.
* július 8. Truman elnök MacArthur tábornokot nevezi ki az ENSZ erõk élére.
* július 13. A szövetséges erõk létszáma meghaladja a 75 ezret: kb. 18 ezer amerikai és 58 ezer dél-koreai.
* július 16. 4 napos csata után az amerikaiak a Kum folyó mentén megállítják az északiak elõretörését.
* július 14. Li Szin Man dél-koreai elnök MacArthurnak rendeli alá országa haderejét.
* július 20. Tedzson-t elfoglalják az északiak. - Dean tábornok az eltûntek listájára kerül.
* augusztus 1. Malik ENSZ-delegátus véget vet a szovjet bojkottnak, és átveszi a BT elnöki tisztét.
* augusztus 4. Az elsõ légimentés, mely során a sebesülteket helikopterekkel szállítják el.
* augusztus 8. Kezdetét veszi az elsõ naktongi csata, mely 18-áig tart.
* augusztus 10. Súlyos összecsapások a keleti parton Phohang térségében. A déliek ellentámadása kudarccal végzõdik, csapataikat az amerikaiak menekítik ki, de miután ismét partraszállnak, augusztus 20-ára visszafoglalják a várost.
* augusztus 15. Tegu körzetében is harcok törnek ki, 20-ára két északi hadosztályt is felmorzsolnak a szövetségesek.
* augusztus 25. William F. Dean tábornok 46 nappal Tedzson eleste után hosszú bolyongást követõen az északiak fogságába esik. Csak a háború végén, 1953. szeptember 4-én engedik szabadon.
* augusztus 31. A második naktongi csata kezdete. Az összecsapások szeptember 19-ig tartanak.
* szeptember 15. Az 1. tengerészgyalogos hadosztály partra száll, és hídfõt létesít Incshon-nál.
* szeptember 16. A 8. amerikai hadsereg megindítja hadmûveletét a naktong-i kerületben.
* szeptember 17. Tengerészgyalogosok elfoglalják a Szöul melletti Kimpo repülõteret.
* szeptember 19. Louis Johnson amerikai védelmi miniszter lemond.
* szeptember 20. Az amerikaiak átlépik a Han folyót.
* szeptember 21. George C. Marshall lesz az új amerikai védelmi miniszter.
* szeptember 27. Szöulba bevonulnak az amerikaiak. - Truman elnök engedélyezi a haditevékenységet a 38. szélességi körtõl északra is.
* szeptember 30. A dél-koreai csapatok az északiakat üldözve átlépik a 38. szélességi kört.
* október 4. Mao kínai vezetõ a háborúba való beavatkozás mellett dönt.
* október 7. Az ENSZ Közgyûlése felhatalmazza az ENSZ erõket, hogy azok a 38. szélességi körtõl északra is tevékenykedhetnek az egységes és demokratikus Korea helyreállításának érdekében.
* október 9. Amerikai csapatok átlépik a 38. szélességi kört, és támadást indítanak az északi fõváros, Phenjan irányába.
* október 10. Dél-koreai egységek beveszik a kelti parton fekvõ Vonszan városát.
* október 14. Kínai kommunista csapatok titokban megkezdik felvonulásukat Észak-Koreában.
* október 17. A déliek elfoglalják Hamhung-ot és folytatják elõretörésüket észak felé.
* október 19. Észak-Korea fõvárosa, Phenjan a szövetségesek kezére kerül.
* október 25. A kínai egységek elõször keverednek fegyveres összetûzésbe a déli csapatokkal.
* október 31. A II. dél-koreai hadtest súlyos harcokat vív a kínai kommunista erõkkel.
* november 1. Az amerikaiak elsõ harcérintkezése a kínaiakkal.
* november 8. Truman elnök jóváhagyásával 79 B-29-es bombázó támadja a Jalu folyó hídjait. - Az elsõ légiharc sugárhajtású gépek között. Egy amerikai F-80-as lelõ egy MiG-15-öst.
* november 24. A 8. amerikai hadsereg nagyarányú offenzívát indít.
* november 27. A Cshongcshon folyó körzetében kezdõdõ harcok során kínai csapatok gyakorlatilag megsemmisítenek egy 3200 fõs amerikai alakulatot. Az összecsapások végére, december 1-re mindössze 385 túlélõ marad az egységbõl.
* november 29. Walker tábornok, a 8. amerikai hadsereg parancsnoka általános visszavonulást rendel el.
* december 3. Az amerikaiak feladják új védelmi vonaluka Phenjan-nál. - Megkezdõdik az evakuáció Vonszan-nál.
* december 5. Phenjan az északiak kezére kerül.
* december 7. Incshon-nál is evakuálni kezdik a szövetséges erõket. A városba január 5-én vonulnak be az északiak.
* december 14. Az ENSZ tûzszüneti tárgyalásokat szorgalmaz.
* december 22. A kínaiak elvetik az ENSZ tûzszüneti javaslatát.
* december 23. A 8. amerikai hadsereg vezénylõ tábornoka, Walton H. Walker autóbalesetben életét veszti. Utóda Matthew B. Ridgway lesz.
* december 24. Befejezõdik Hungnam kiürítése.
* december 31. Újabb kínai támadás indul, mely január 5-ig tart.
1951
* január 4. Szöult feladják a szövetségesek.
* január 5. Incshon-ból is kivonulnak a déliek.
* január 7. Megállítják az északi erõk elõnyomulását. Az új védelmi vonal január 15-re a 38. szélességi kör mentén stabilizálódik.
* január 25. A THUNDERBOLT hadmûvelet keretében a 8. amerikai hadsereg támadást indít, melynek célja, hogy a kínai erõket visszavonulásra késztesse a Han folyó mögé.
* február 11. A kínai csapatok közép-koreai támadása.
* február 21. Az amerikaiak folytatják Han-menti támadásukat (KILLER hadmûvelet).
* február 28. A Han-tól délre az északi egységek minden ellenállása megszûnik.
* március 7. A IX. és X. amerikai hadtest átkel a Han folyón (RIPPER hadmûvelet).
* március 14. Szöult visszafoglalják a déliek.
* április 5. Nyilvánosságra kerül MacArthur tábornoknak a hivatalostól eltérõ elképzelése a háborúról.
* április 11. Truman elnök meneszti MacArthurt. Az USA Távol Keleti Parancsnokságának és vezetését és az ENSZ erõk irányítását Ridgway tábornok veszi át.
* április 14. A 8. amerikai hadsereg új parancsnoka James A Van Fleet.
* április 22. Megkezdõdik a háború legnagyobb ütközete. 250 ezer kínai katona 27 hadosztályba szervezve indít támadást Szöultól északra.
* május 9. 300 amerikai repülõgép támadja Szinidzsu-t.
* május 16. A kínaiak támadásának második fázisa. Elõretörésüket 20-án megállítják.
* május 21. A 8. hadsereg ellentámadása kiszorítja az ellenséges csapatokat Dél-Koreából.
* június 23. Malik szovjet ENSZ-delegátus tûzszüneti tárgyalásokra tesz javaslatot.
* június 30. Ridgway tábornok kijelenti, hogy Washington kész fegyverszünetet kötni.
* július 1. Az északi vezetõ, Kim Ir Szen, és a kínai egységek vezetõje, Peng Tö-huaj kijelentik, hogy készek a fegyverszüneti tárgyalásokra.
* július 10. Kaszong-ban fegyverszüneti tárgyalások kezdõdnek.
* augusztus 5. Az ENSZ erõk parancsnoksága felfüggeszti a megbeszélléseket, mert fegyveresek bukkannak fel a semleges övezetben. A tárgyalások 10-én folytatódnak.
* augusztus 22. A kommunisták felfüggesztik a megbeszéléseket, mert egy ENSZ repülõgép berepül a semleges zónába.
* szeptember 17. George C. Marshall védelmi miniszter utóda Robert A. Lovett.
* október 25. Az október 7-én született megállapodás értelmében a fegyverszüneti tárgyalások Panmindzson-ban folytatódnak.
* november 12. A 8. hadsereg felfüggeszti a támadó hadmûveleteket, és védelembe megy át.
* december 2. Megkezdõdik a RATCATCHER hadmûvelet a délnyugat-koreai gerillatevékenység felszámolásának érdekében.
1952
* január 2. Az ENSZ erõk javaslatot tesznek a hadifoglyok kicserélésére, de az északiak 8-án elvetik az indítványt.
* február 22. Az északiak baktériumfegyver alkalmazásával vádolják az ENSZ-t.
* május 7. Kommunista foglyok lázadása az egyik hadifogolytáborban.
* május 12. Ridgway utódaként Mark Clark lesz az új ENSZ ill. Távol-Keleti Fõparancsnok.
* június 23. Amerikaiak bombázzák a Jalu folyó mentén fekvõ erõmûveket.
* augusztus 29. A háború legnagyobb légitámadása: Phenjan-t 1403 amerikai gép támadja.
* november 4. Dwight D. Eisenhower-t választják az USA új elnökévé.
* december 5. Eisenhower Koreába utazik, látogatása 8-án ér véget.
1953
* január 20. Elnöki beiktatását követõen Eisenhower lesz az új amerikai fõparancsnok.
* február 10. A 8. hadsereg új fõparancsnoka Maxwell D. Taylor.
* március 5. Moszkvában meghal Sztálin.
* április 20. Az egy héten át tartó LITTLE SWITCH hadmûvelet keretében sebesült és beteg hadifoglyok cseréjére kerül sor.
* április 26. Panmindzson-ban újrakezdõdnek a fegyverszüneti tárgyalások.
* június 4. A kommunisták a fõbb kérdésekben elfogadják az ENSZ javaslatait.
* július 13. 6 kínai hadosztály támadást indít a déliek és az amerikaiak ellen. A harcok 20-áig tartanak.
* július 27. Aláírják a fegyverszüneti megállapodást.
* augusztus 5. A BIG SWITCH hadmûvelet során megtörténnek az utolsó fogolycserék, melyek szeptember 6-áig zajlanak. |