AURORA (RUS)
2007.01.13. 09:05
-
TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1900 |
Vízkiszorítás: 6731 t |
Sebesség: 19,3 csomó |
Hossz: 126,7 m |
Szélesség: 16,8 m |
Személyzet: 570 fő |
Fegyverzet (1917-es állapot): 14 db 15 cm-es L/45 ágyú ; 6 db 7,6 cm-es légvédelmi ágyú ; 3 db 38,1 cm-es torpedóvetõ csõ |
TÖRTÉNETE
Az Aurora (vagy helyes átírással : Avrora) nagycirkáló a bolsevik forradalom jelképe, ám az 1917-es események elõtt és után is mozgalmas pályafutást tudhatott magáénak. Építését 1897-ben kezdték el Szentpétervárott, s 1903 nyarán állt hadrendbe. Az orosz-japán háború idején az orosz kötelék tagjaként a Csendes-óceánra hajózott. 1905 májusában a csuzimai csatában megsérült, de úszóképes maradt. A háború végéig Manila kikötõjébe volt internálva. Miután visszatért eredeti szolgálati helyére, a Balti-tengerre, kiképzõhaóként szolgált, 1912-ig több diplomáciai utat tett különbözõ kikötõkbe. Az elsõ világháború kitörését követõen partvédõ szolgálatot teljesített, majd 1916 végén javítás céljából visszatért az akkor éppen Petrográd névre hallgató állomáshelyére. 1917-ben legénysége kivette részét a februári forradalomból is, de közismertté az októberi események tették: ágyúlövése adta meg a jelet a Téli Palota ostromára. Ezután a bolsevikok oldalán részese volt a polgárháború harci cselekményeinek, majd ismét kiképzõhajó lett, és újfent több körutat tett a tengereken. A második világháború során legénysége kivette részét Leningrád védelmébõl. Az Aurora ágyúit leszerelték, s a parton használták õket, a sérült hajó pedig sekély vízbe süllyedve, több sérülést szenvedve vészelte át a harcokat. 1944-ben emelték ki, helyreállítása után ismét kiképzésre használták, majd az októberi forradalom 50. évfordulója tiszteletére múzeummá alakították át. Több javítást követõen ma jó állapotban tekinthetõ meg a Néva vizén. Testvérhajói : Pallada, Diana
|