Ugyanakkor term�szetesen sz�mos egy�b olyan esem�ny is van, amelyek nem jutnak be a napi h�rekbe. A fel�lvizsg�latra az�rt van sz�ks�g, mert b�r meglehet�sen csek�ly a tengeralattj�r�kon szolg�l�k sz�ma, kb. 10 000 f� k�r�l mozog, �k �zemeltetik a leg�t�k�pesebb haditechnikai eszk�z�ket, �gy az emberi hib�k sz�m�t null�n kellene tartani. Az 52 vad�sz-tengeralattj�r� (SSN) k�z�l b�rmelyik sikerrel venn� fel a harcot b�rmely modern haj�val, a ballisztikus rak�t�kat hordoz� 14 tengeralattj�r� (SSBN) �sszes�tett ereje elegend� lenne az emberi civiliz�ci� kiirt�s�hoz, m�g a 4, cirk�l�rak�t�kat hordoz� egys�g (SSGN) egyenk�nt is t�bb t�zer�t tudna koncentr�lni egy adott pontra, mint egy rep�l�g�p-hordoz� harci sz�zadai egy�ttv�ve.

„Mind�ssze” 154 db Tomahawk cirk�l�rak�t�t hordoz az Ohio-oszt�ly� SSGN

A tengeralattj�r�kon szolg�l�k elit egys�geknek sz�m�tanak, �gy magas k�vetelm�nyeknek kell megfelelni�k. A soroz�si k�vetelm�nyek a hidegh�bor� v�gezt�vel nem cs�kkentek, �m az altisztek �s t�rzsaltisztek �gy l�tj�k, hogy a jelen �joncai nem olyan �les esz�ek. Ezekre a panaszokra az ut�bbi id�ben egyre jobban odafigyelnek m�r az admir�lisok is, r�szben ennek is k�sz�nhet� a fel�lvizsg�lat elrendel�se.

A m�ltban az amerikai tengeralattj�r�k gyakran „gyakorlatoztak” szovjet t�rsaikkal. Akkoriban �ltal�noss�gban elmondhat� volt, hogy b�r a szovjet tengeralattj�r�k sz�mbeli f�l�nyben voltak, a technol�giai el�ny, els�sorban az elektronika ter�n a Nyugatn�l volt. A hidegh�bor� v�gezt�vel ugyan az imm�r orosz tengeralattj�r�-flotta sz�mbeli f�l�nye semmiv� olvadt, a technol�giai k�l�nbs�gek azonban kezdenek elt�nni. Ugyanez �rv�nyes a k�nai tengeralattj�r�kra, amelyek egyre t�volabb mer�szkednek a k�nai partokt�l.