Az elsõ vil�gh�bor� sor�n a tengeralattj�r� fegyvernem igazolta l�tjogosults�g�t, bizony�totta hat�konys�g�t, �s ezzel p�rhuzamosan jelentõs fejlõd�sen ment �t. Mindezeket a sikereket �gy �rte el, hogy a hadviselõ felek haditenger�szete �ltal�ban is felk�sz�letlen volt m�g a h�bor�ra, �s hatv�nyozottan igaz volt ez a t�ny az addig jelent�ktelen szerepet j�tszott U-haj�kra.

A felk�sz�lts�gben h�tul kullog� N�metorsz�g nagy elõnye volt a technikai fejletts�g. Az õ haj�ikon haszn�lt�k a legfejlettebb meghajt�st. A Diesel-motorok ezut�n sok�ig domin�ltak a fegyvernem t�rt�net�ben, a hadviselõ felek k�z�l pedig a n�metek vett�k a legkomolyabban ezen fegyvernem haszn�lat�t, fejleszt�s�t.

Az elsõ, nagy visszhangot kiv�lt� akci�ra nem kellett sok�ig v�rni: 1914. szeptember 22-�n az U-9 jelû n�met tengeralattj�r� valamivel t�bb, mint egy �ra leforg�sa alatt h�rom brit hadihaj�t is a tenger fenek�re k�ld�tt. Az Aboukir, a Cressy �s a Hogue els�llyeszt�se jelezte, hogy az akkor m�g legink�bb kicsi, �s igencsak megb�zhatatlan U-haj�k nagy j�võ elõtt �llhatnak.

A felt�teles m�d mindenk�ppen indokolt volt, hiszen rengeteg vesztes�g sz�rmazott mûszaki hib�kb�l. El�gtelen volt a torped�vetõ cs�vek �s a torped�k technikai kidolgozotts�ga is. Ezzel szemben esett latba az a t�ny, hogy gyakorlatilag nem volt megfelelõ fegyver a tengeralattj�r�k ellen. A haj�k eg�szen az �szlel�sig a felsz�nen haladhattak, csak t�mad�shoz kellett lemer�lni�k. Amikor pedig �gy�kat szereltek r�juk, gyakran a c�lpont megsemmis�t�s�t is v�zen �szva v�gezt�k.

Az elsõ idõkben a haj�kra az aknarak� tev�kenys�g volt jellemzõ, �s val�sz�nûleg az ellens�ges akn�k okozt�k ekkor a legnagyobb vesztes�geket is. K�sõbb hat�konyabb fegyver jelent meg: a m�lyv�zi bomba. Ezek haszn�lata viszont csak 1917-tõl v�lt �ltal�noss�.

Az alkalmazott hadvisel�sre r�nyomta b�lyeg�t a haditenger�szetek m�r eml�tett felk�sz�letlens�g�bõl eredõ �vatoss�ga. A britek tengeri blok�d al� vont�k N�metorsz�got, melyre v�laszul 1915 febru�rj�ban a korl�tlan tengeralattj�r�-h�bor�t kapt�k. A n�metek v�logat�s n�lk�l s�llyesztett�k el a kereskedelmi haj�kat. A britek viszontv�lasza a Q-haj� volt: sz�ll�t�haj�kat fegyvereztek fel, �s �lc�ztak. Az ilyen "csali-haj�kat" a v�z felsz�n�n megk�zel�tõ U-haj� v�dtelen volt a l�vegek t�z�vel szemben. Szint�n cs�kkentette a vesztes�geket a konvojrendszer bevezet�se.

1915-ben h�res harci esem�ny volt az U-21 porty�ja a Dardanell�kn�l. K�t vagy h�rom nagy brit haj�, a Triumph, a Majestic (�s egyes forr�sok szerint m�g a Goliath) esett �ldozatul. (Ez ut�bbit esetleg egy t�r�k nasz�d torped�ja k�ldte hull�ms�rba.)

A korl�tlan tengeralattj�r�-hadvisel�s idej�n brit kereskedõhaj�k mellett semleges orsz�gok haj�i is �ldozatul estek. A legh�rhedtebb eset a Lusitania els�llyed�se volt. Az amerikai szem�lygõz�ssel 1198 ember sz�ll hull�ms�rba. Az is igaz, hogy az 1915. m�jus 7-i katasztr�f�r�l m�r megt�rt�nte ut�n ellentmond� jelent�sek sz�lettek. A hivatalos verzi�, miszerint az U-20 torped�ja okozta (az egyes felt�telez�sek szerint hadianyagot is sz�ll�t�) tengerj�r� v�gzet�t, m�gink�bb megk�rdõjelezõd�tt, amikor Robert Ballard �s csapata alaposan megvizsg�lt�k a roncsot. Torped� okozta s�r�l�snek ugyanis nyom�t sem tal�lt�k...

A Lusitania

Ennek ellen�re ez az eset k�zvetve egyr�szt az USA hadbal�p�s�t, m�sr�szt a n�met hadvisel�s megv�ltoztat�s�t eredm�nyezte, b�r 1917 febru�rj�ban r�vid idõre ism�t visszat�rtek a korl�tlan tengeralattj�r�-h�bor�ra.

Eml�t�st �rdemel m�g, hogy az Adri�n a Monarchia tengeralattj�r�in szolg�lva t�bb haz�nkfia is r�szt vett a tengeri harcban. A magasabb beoszt�s� tisztek kb. 30%-a volt magyar sz�rmaz�s�.

(A t�bl�zat nem tartalmazza a balesetekbõl �s egy�b okokb�l sz�rmaz� vezstes�geket. A semleges D�nia is elvesztett 1 haj�t harci esem�ny k�vetkezt�ben.)