TECHNIKAI ADATOK

T�RT�NETE

A Von der Tann oszt�ly megn�velt �s megerõs�tett v�ltozatak�nt tervezt�k. Az elsõ vil�gh�bor� kit�r�sekor a Breslau kiscirk�l�val egy�tt a F�ldk�zi-tengeren tart�zkodott. M�r a konfliktus legelej�n, 1914. augusztus 4-�n harci cselekm�nyben vett r�szt: Bone �s Philippeville alg�riai francia kik�tõket lõtte. A k�t n�met haj� elfog�s�ra erõs brit k�tel�k indult, �m siker�lkt eg�rutat nyerni�k �s biztons�gban t�r�k fels�gvizekre haj�zniuk. A Goeben - megtartva n�met leg�nys�g�t - Yavuz Sultan Selim n�ven t�r�k z�szl� al� ker�lt. Ettõl az idõtõl kezdve fõk�nt a Fekete-tengeren tev�kenykedett. Az orosz egys�gekkel v�vott t�bb �sszecsap�sban �sszesen 18 tal�latot szenvedett el, illetve k�t aknarobban�s is �rte. 1918. janu�r 20-�n els�llyesztette a Raglan �s az M28 brit monitorokat, majd t�bb akn�ra is r�futott, de kor�bbi szerencs�je most sem hagyta el, ism�t ki lehetett jav�tani. Hivatalosan 1918 november�ben ker�lt a t�r�k flott�hoz. 1926-28-ban fel�j�tott�k, �s �tkeresztelt�k Yavuz Selim-re. 1936-t�l m�r csak Yavuz volt a neve. A m�sodik vil�gh�bor� sor�n nagyon erõs l�gv�delmi t�z�rs�get kapott. 1948-t�l �llom�shaj�, a 60-as �vek v�g�n kiselejtezt�k. Az utols� elsõ vil�gh�bor�s nagy haj�t 1973-ban bontott�k le.
Testv�rhaj�ja : Moltke