TECHNIKAI ADATOK

T�RT�NETE

Az Aurora (vagy helyes �t�r�ssal : Avrora) nagycirk�l� a bolsevik forradalom jelk�pe, �m az 1917-es esem�nyek elõtt �s ut�n is mozgalmas p�lyafut�st tudhatott mag��nak. �p�t�s�t 1897-ben kezdt�k el Szentp�terv�rott, s 1903 nyar�n �llt hadrendbe. Az orosz-jap�n h�bor� idej�n az orosz k�tel�k tagjak�nt a Csendes-�ce�nra haj�zott. 1905 m�jus�ban a csuzimai csat�ban megs�r�lt, de �sz�k�pes maradt. A h�bor� v�g�ig Manila kik�tõj�be volt intern�lva. Miut�n visszat�rt eredeti szolg�lati hely�re, a Balti-tengerre, kik�pzõha�k�nt szolg�lt, 1912-ig t�bb diplom�ciai utat tett k�l�nb�zõ kik�tõkbe. Az elsõ vil�gh�bor� kit�r�s�t k�vetõen partv�dõ szolg�latot teljes�tett, majd 1916 v�g�n jav�t�s c�lj�b�l visszat�rt az akkor �ppen Petrogr�d n�vre hallgat� �llom�shely�re. 1917-ben leg�nys�ge kivette r�sz�t a febru�ri forradalomb�l is, de k�zismertt� az okt�beri esem�nyek tett�k: �gy�l�v�se adta meg a jelet a T�li Palota ostrom�ra. Ezut�n a bolsevikok oldal�n r�szese volt a polg�rh�bor� harci cselekm�nyeinek, majd ism�t kik�pzõhaj� lett, �s �jfent t�bb k�rutat tett a tengereken. A m�sodik vil�gh�bor� sor�n leg�nys�ge kivette r�sz�t Leningr�d v�delm�bõl. Az Aurora �gy�it leszerelt�k, s a parton haszn�lt�k õket, a s�r�lt haj� pedig sek�ly v�zbe s�llyedve, t�bb s�r�l�st szenvedve v�szelte �t a harcokat. 1944-ben emelt�k ki, helyre�ll�t�sa ut�n ism�t kik�pz�sre haszn�lt�k, majd az okt�beri forradalom 50. �vfordul�ja tisztelet�re m�zeumm� alak�tott�k �t. T�bb jav�t�st k�vetõen ma j� �llapotban tekinthetõ meg a N�va viz�n.
Testv�rhaj�i : Pallada, Diana