Az izraeli korm�nyf� az ir�ni atomprogram �gy�ben k�rbej�rja a Biztons�gi Tan�cs v�t�joggal b�r� �lland� tag�llamait, ennek keret�ben utazott el Pekingbe is. „V�rakoz�son fel�l kiel�g�t�” volt Huval tartott eszmecser�je - mondta �js�g�r�knak, amikor h�romnapos vizitje ut�n m�r t�voz�ban volt a k�nai f�v�rosb�l. „K�nai r�szr�l egy�rtelm�en lesz�gezt�k: ellenzik, hogy Ir�n atombomb�kra tegyen szert” - tette hozz�, de tov�bbi r�szleteket nem �rult el.

Munkat�rsai n�vtelen�l elmondt�k nyugati tud�s�t�knak: a korm�nyf� dics�rte K�na „er�lyes magatart�s�t”, amelyet az ir�ni nukle�ris t�rekv�sek �gy�ben tan�s�t. Ugyanakkor Olmert hangs�lyozta Hu el�tt, hogy az eddigiekn�l szigor�bb gazdas�gi szankci�kra lehet sz�ks�g, ha Teher�n tov�bbra sem �ll�tja le ur�nd�s�t�si programj�t. A f�lhivatalos k�nai CNS h�r�gyn�ks�g szerint Hu hangs�lyozta izraeli vend�ge el�tt, hogy p�rbesz�d �tj�n kellene megoldani a K�zel-Kelet probl�m�it. Fel is aj�nlotta mindj�rt, hogy K�na - �gy is mint a BT �lland� tagja - k�zrem�k�dik az �titerv n�ven ismert k�zel-keleti rendez�si terv „�jj��leszt�s�ben”.

A BT-ben v�t�joggal b�r� K�na, csak�gy mint Oroszorsz�g, t�bbsz�r is hangoztatta, hogy el�nyben r�szes�ti a Teher�nnal folytatand� t�rgyal�sokat, �s amennyire lehet ker�lni szeretn� a szankci�k alkalmaz�s�t. Ez szembe�ll�tja Pekinget �s Moszkv�t Washingtonnal �s a nyugat-eur�pai �llamokkal, mert az orosz �s a k�nai vonakod�s „felvizezte” a Nyugat �ltal javasolt szankci�s BT-hat�rozatot; a december 23-�n egyhang�lag elfogadott 1737-es sz�m� BT-hat�rozat j�val enyh�bb, mint amilyet a Nyugat szeretett volna.

Megfigyel�k eml�keztetnek arra, hogy a rohaml�ptekkel b�v�l� k�nai gazdas�g olthatatlan energiaszomja bizonyos m�rt�kig f�gg�v� teszi a kelet-�zsiai orsz�got energiasz�ll�t�it�l. Ir�ni olaj teszi ki K�na k�olaj-behozatal�nak 12 sz�zal�k�t.