A 800 000 eur��rt beszerzett, a kik�pz�st is mag�ba foglal� k�t komplett SOFAR rendszernek nagy val�sz�n�s�ggel p�ld�ul az Afganiszt�nban szolg�latot teljes�t� egys�gek fogj�k haszn�t venni, mert az ilyen mini robotrep�l�g�pek, avagy mini UAV-ok (Unmanned Aerial Vehicle) tipikus feladatk�re a felder�t�s, illetve �rj�ratoz�s. A mini robotrep�l�g�pek fed�lzeti sz�nes �s/vagy �jjell�t� kamer�juk k�peit val�s id�ben k�zvet�tik az oper�tor ir�ny�t�berendez�s�n tal�lhat� k�perny�re. Az UAV-ok enn�l azonban l�nyegesen t�bbre is k�pesek, illetve a j�v�ben k�pesek lesznek, mint ez az al�bbi cikkb�l is kider�l.

A pil�ta n�lk�li, t�volr�l vez�relt, de eszk�zt�l f�gg�en elt�r� szint� auton�m �nir�ny�t�ssal is felv�rtezett eszk�z�k egyre fontosabb szerepet kapnak m�r nemcsak a j�v�, hanem a jelen hadm�veleti ter�letein is. A G�zai �vezet, Irak, Afganiszt�n felett "l�g�" rep�l�g�pek m�r lassan "hozz�n�nek" a helyi �gbolthoz.

M�jusban �rkezett egy h�r: az Egyes�lt �llamok v�delmi miniszt�riuma 36 darab �jabb RQ-7B Shadow 200-as pil�ta n�lk�li robotrep�l�g�pet v�s�rol. Az AAI v�llalat, amely a g�peket gy�rtja, 152,7 milli� doll�rral gyarapodik, az Irakban harcol� csapatok pedig �jabb �rszemekkel lesznek gazdagabbak. A szerz�d�s �nmag�ban nem keltett nagyobb hull�mokat, pedig ha a trendeket is figyelj�k, a v�s�rl�s egy egyre vil�gosabban kirajzol�d� strat�gia �jabb l�p�s�nek tekinthet�.

Az RQ-7B 2003 elej�n �rkezett az iraki hadm�veleti ter�letre, eddig �sszesen 172 rep�l�g�pet (term�szetesen az ir�ny�t� k�zpontokkal egy�tt) adtak �t a v�delmi miniszt�riumnak. A g�pek a hadsz�nt�rre ker�l�s�k �ta t�bb mint 17 ezer bevet�sen 76 ezer rep�lt �r�t gy�jt�ttek be.

Hangs�lyv�ltoz�s

Az irat 213 oldalas, c�mlapj�n a "Pil�ta n�lk�li rendszerek technol�giai fejleszt�si terve, 2005–2030" felirat d�szeleg. A dokumentum betekint�st ny�jt az amerikai fegyveres er�k k�r�ben zajl�, t�bb szak�rt� szerint is forradalmi v�ltoz�sokba, amelyek els�sorban a t�volr�l vez�relt rep�l�g�pek ter�let�n k�vetkeznek be m�r a k�zelj�v�ben. Egy apr�, de fontos jelz�s is megb�jik m�r r�gt�n a c�mben: a "rep�l�g�pek" helyett bizony a "rendszerek" (Unmanned Aerial System, UAS) kifejez�s szerepel. Ez nem v�letlen; a rep�l�g�pek mint eszk�z�k mindenf�lek�ppen egy nagyobb rendszer szerves r�szeik�nt szerepelnek. Fontos r�szeik�nt, de csak egy elemek�nt. A jelen �s a j�v� pil�ta n�lk�li rep�l�g�pei mellett m�r egyenrang� f�lk�nt szerepelnek az ir�ny�t� k�zpontok, a g�pek fed�lzet�re ker�l� �rz�kel�rendszerek �s a sz�les s�v� adat�tviteli kapcsolat. A figyelem is egyre ink�bb a rep�l�g�peket kiszolg�l� technol�gi�kra �sszpontosul, mintsem mag�ra a rep�l�g�p s�rk�nyszerkezet�re vagy hajt�m�v�re.

A feladatk�r is v�ltoz�ban van, b�r a tev�kenys�gi k�r alapvet�en m�g mindig a felder�t�s, a megfigyel�s �s a h�rszerz�s. Emellett azonban egyre nagyobb szerepet kapnak a csap�sm�r�s egyes elemei is. Itt gondolhatunk a felfegyverzett rep�l�eszk�z�k megjelen�s�re, de az "egyszer�bb" feladatot jelent�, a felder�t�s ut�ni c�lmegjel�l�sre is. Az igazs�ghoz hozz�tartozik, hogy a jelenleg Irakban �s Afganiszt�nban haszn�lt rep�l�g�pek els�dlegesen felder�t�sre szolg�lnak.

Ha el is fogadjuk, hogy a legl�tv�nyosabb el�rel�p�st a Predatorr�l ind�tott AGM-114 Hellfire ir�ny�tott rak�t�k rutinszer� alkalmaz�sa jelenti, enn�l tal�n m�g fontosabb a kommunik�ci�s fejl�d�s. A c�l ma m�r egy�rtelm�en az, hogy a pil�ta n�lk�li felder�t�g�pek �ltal begy�jt�tt inform�ci�k, jelek, f�nyk�pek min�l sz�lesebb k�rben legyenek el�rhet�ek, lehet�leg val�s vagy k�zel val�s id�ben. Ehhez azonban szint�n a rendszerszeml�let ny�jt seg�t� kezet. Az elv egyszer�en hangzik: a kicsiny rep�l�g�ppel beszerzett adatok azonnal jussanak el minden olyan egys�ghez, parancsnoks�ghoz, haditechnikai eszk�zh�z (legyen sz� ak�r egy parancsnoki HMMWV-r�l, ak�r egy j�r�r�z� F-15E Strike Eagle fegyveroper�tori k�perny�j�r�l), ahol ezt az inform�ci�t hasznos�tani tudj�k. Ehhez azonban m�r kev�s, ha a rep�l�g�p csup�n az ir�ny�t� k�zponttal vagy a csapatokn�l l�v�, kisebb eszk�z�k eset�n a kezel�vel van kapcsolatban. Ahhoz, hogy az adatot ak�r t�bb parancsnoki szinten is fogadj�k �s feldolgozz�k, elengedhetetlen a szabv�nyos�tott adat�tviteli protokollok alkalmaz�sa, f�leg ha az egyes, elt�r� rendszereket is alkalmaz� fegyvernemek k�z�tti egy�ttm�k�d�sr�l �s inform�ci�megoszt�sr�l besz�l�nk. M�rpedig a Pentagon �ltal az �v elej�n kiadott n�gy�ves strat�giai tervezet pontosan ennek fontoss�g�t hangs�lyozza.

Ahhoz, hogy �rdemes is legyen az adatokat fogadni, megfelel� �rz�kel�kkel kell felszerelni a rep�l�g�peket. Az elm�leti kutat�sokat a hadm�veleti tapasztalatokkal �tv�zve ezen a ter�leten is ugr�sszer� fejl�d�snek lehet�nk szemtan�i. Folyamatos a m�r megl�v� eszk�z�k �s az �j, k�l�nb�z� hull�mhosszon dolgoz� optikai, infrav�r�s �s radarrendszerek fejleszt�se. Az els�dleges c�l annak el�r�se, hogy b�rmilyen id�j�r�si viszonyok k�zepette �jjel-nappal a lehet� legpontosabb k�pet k�zvet�ts�k a megfigyelt ter�letr�l. "Egyre ink�bb nyilv�nval�v� v�lik azonban, hogy egy c�lpont egy �rz�kel�vel t�rt�n� megfigyel�se nem k�pes kiel�g�teni a harcol� csapatok ig�nyeit" – tette hozz� Dyke Weathertington, az amerikai v�delmi miniszter UAS-programok�rt felel�s irod�j�nak vezet�helyettese. A k�l�nb�z� rendszerek elt�r� felder�t�eszk�zeinek jeleit egyes�teni kell, hogy minden "�rintett f�l", azaz minden �rdekelt egys�g, fegyverrendszer megkapja a megfelel� inform�ci�kat.

A l�gv�delem sem Afganiszt�nban, sem Irakban nem okozott komoly gondot a sz�vets�ges hader�knek. Igaz, sz�mos – t�bb esetben igen nagy v�r�ldozatot k�vetel� – lel�v�ssel is "b�szk�lkedhetnek" a terrorist�k, de a rep�l�sek �s a napi bevet�sek sz�m�hoz k�pest eleny�sz�ek a vesztes�gek. A vesztes�glist�ra sok pil�ta n�lk�li rep�l�g�p is felker�lt: ezek egy r�sz�t lel�tt�k, m�s r�sz�k m�szaki hiba vagy emberi mulaszt�s miatt zuhant le. A szak�rt�k v�lem�nye szerint az aszimmetrikus hadvisel�s eset�n sem z�rhat� ki a l�gv�delem meger�s�d�se, �gy f�leg az alacsony �s esetenk�nt a k�zepes magass�gban rep�l� UAV-ok t�l�l�k�pess�g�t kell majd tov�bbfejleszteni. A legjobb, ha az eszk�zt nem vagy csak igen nehezen lehet �szlelni: ehhez ny�jt seg�ts�get az �lc�z�s �s a magasan rep�l� g�pek (p�ld�ul az RQ-4B Global Hawk) eset�n a s�rk�nyszerkezet alacsony visszaver� k�pess�g� kialak�t�sa, illetve a radarelnyel� anyagok alkalmaz�sa.

Tapasztalatok

Az els� "igazi" tapasztalatokat Afganiszt�nban szerezhett�k mind az alakulatok, mind a fejleszt�- �s gy�rt� c�gek. Sokak szerint a hadsz�nt�r legjobb pil�ta n�lk�li rep�l�g�p�nek az RQ-11 Raven bizonyult. A kifejezetten kis m�ret�, hordozhat�, h�ton cipelhet� vez�rl�pont� rendszernek a 2003 szeptember�ben elk�sz�lt Block II-es, m�r jav�tott v�ltozata ker�lt a hegyek k�z�. A meglehet�sen zord k�r�lm�nyek k�z�tt harcol� k�l�nleges alakulatok egyik legkedveltebb "k�ty�j�v�" pont a Raven v�lt. Az egyszer�en ir�ny�that� (tal�n legenda, de aranyos: a legsikeresebb iraki Raven-pil�ta szak�csb�l avanzs�lt virtu�lis Chuck Yeagerr�...), z�szl�aljszinten is hasznosnak bizonyul� rep�l�g�p kiv�l�an alkalmasnak bizonyult arra, hogy a csapatok kider�ts�k, mi vagy ki lapul a hegy m�sik oldal�n. Ezt v�ltotta fel Irakban a v�rosi harc dikt�lta alkalmaz�s: itt m�r ink�bb a h�zt�mb vagy a ker�let m�sik oldala felett k�v�ncsiskodott a Raven.

A tapasztalatok szerint az RQ-11-es be�p�tett infrav�r�s kamer�inak felv�telei m�g az AH-64 Apache TADS/PVNS rendszer�n�l is jobb k�pet k�zvet�tettek a magasb�l.

A kism�ret�, csup�n 1,1 m�ter hossz� �s 1,3 m�ter feszt�vols�g� rep�l�g�p meglep�en �t�s�ll�nak is bizonyult, �gy kev�s p�ld�nyt kellett leselejtezni g�pt�r�s miatt Afganiszt�nban. A kis m�ret egyben kis c�lfel�letet is jelent, de a Raven alacsony zajszintje is cs�kkenti a felder�thet�s�get. A statisztik�k szerint az egyes p�ld�nyok elveszt�s�n�l nem a lel�v�s volt a leggyakoribb ok, hanem a hardver- vagy szoftverhiba, illetve a kommunik�ci� megsz�n�se a Raven �s a kezel� k�z�tt. Egy apr�, de �tletes �vint�zked�s: a rep�l�g�pek oldal�ra elhelyezett matrica jutalmat �g�r mindenkinek, aki a g�pet vagy a roncsokat beszolg�ltatja a sz�vets�ges csapatoknak.

A kicsinys�g hat�rozottan el�ny�snek bizonyult a hegyvid�ki ter�leten: a k�nnyen sz�t- �s �sszeszerelhet� rep�l�eszk�zt m�g a gyalogosan vagy ak�r �szv�r- �s l�h�ton sz�guldoz� speci�lis alakulatok egys�gei is k�pesek voltak magukkal vinni �s �zemeltetni. Tal�n mondani sem kell, hogy ez mennyire kib�v�tette az ak�r raj- vagy szakasznagys�g� alakulat harc�szati �s taktikai lehet�s�geit.

Az Egyes�lt �llamok mellett Nagy-Britannia is akt�van haszn�lja a pil�ta n�lk�li kism�ret� rep�l�g�peket. A brit SAS katon�i a szint�n k�zb�l ind�that� buster eszk�zzel dolgozhatnak hamarosan Afganiszt�nban, amely kiss� nagyobb m�ret� �s nehezebb is, mint a Raven, de cser�be nagyobb magass�gban �s tov�bb k�pes rep�lni. A kanadai korm�ny pedig az orsz�gba 2006 augusztus�ban �rkez� v�lt�ssal k�v�n �j, h�tizs�kban cipelhet� kateg�ri�j� rep�l�eszk�z�ket rendszeres�teni. Ennek t�pusa m�g nem eld�nt�tt, de az Advanced Ceramic Research �ltal kifejlesztett Silver Fox kism�ret� rep�l�g�pet m�r sz�lesk�r�en tesztelt�k a kanadai szak�rt�k.

A 101. l�gideszant-hadoszt�ly 3. dand�rja 2005. okt�ber v�g�n ker�lt Irakba. Az egys�g k�l�nlegesnek sz�m�t abb�l a szempontb�l, hogy �rkez�se pillanat�ban ez a dand�r t�bb pil�ta n�lk�li rep�l�g�pet alkalmazott, mint b�rmely m�sik harcol� dand�r az amerikai hadsereg t�rt�nelm�ben. Michael Steele ezredes parancsnoks�ga �gy csaknem val�s id�ben figyelhette meg a hadsz�nt�r tetsz�leges helysz�neit, egyszerre ak�r t�bb ter�letet is ellen�rz�s alatt tartva. A 101-es volt ugyanis az els� hadoszt�ly, amelynek mind a n�gy z�szl�alja egy-egy RQ-7A Shadow 200-as szakasszal volt felszerelve, m�g a sz�zadok RQ-11 Raven eszk�z�kkel l�tt�k el.

Egy-egy 22 f�s Shadow-szakasznak �t HMMWV terepj�r� g�pkocsija van, ezek mozg�konys�got k�lcs�n�znek a rendszernek, �s a C-130 Hercules rep�l�g�ppel is k�nnyen sz�ll�that�ak. A szakasz �t rep�l�g�ppel felszerelve dolgozik Irakban: ebb�l h�rom g�p bevethet�, egy tartal�k, m�g az �t�dik a tartal�k alkatr�szek forr�sak�nt szolg�l. A pil�t�k minimuma 90 naponk�nt egy rep�l�s vagy 180 naponk�nt egy, ha az azt megel�z� 90 napban szimul�torral rep�ltek. A szakasz kik�pz�se nem az Egyes�lt �llamokban t�rt�nt, hiszen a Redstone Arsenal egyenesen Kuvaitba k�ldte a rep�l�g�peket �s a kiszolg�l�rendszereket. Ezt az ad hoc m�dszert a j�v�ben egy alaposabb hazai kik�pz�ssel sz�nd�koznak felv�ltani.

�rdekes m�don az RQ-7A hajt�m�v�nek zaja nem csup�n negat�vumk�nt, hanem egyenesen pszichol�giai hadvisel�si eszk�zk�nt is funkcion�lt Irakban. A zajszint ink�bb vid�ken fedi fel a felder�t� minig�p jelenl�t�t, a v�rosi h�tt�rzaj viszont elnyomja vagy legal�bbis er�sen megnehez�ti a kism�ret� rep�l�g�p zaj ut�ni felfedez�s�t. A m�r eml�tett k�l�nleges pszichol�giai hadvisel�sre szakosodott egys�gek viszont egyenesen a hajt�m� magn�ra felvett zaj�val oper�lnak egyes m�veletekn�l.

Nem v�rt �s egyre nagyobb fok� neh�zs�get jelent azonban a l�gt�r zs�foltt� v�l�sa, hiszen az RQ-7-esek minden elektronikus azonos�t� rendszer (IFF jelad�) n�lk�l rep�lnek Irak felett. Hivatalosan legal�bb egy olyan eset ismeretes, amikor egy Shadow UH-60 Blackhawk helikopterrel �tk�z�tt. A farokr�szen "megtal�lt" helikopter kis h�j�n lezuhant az eset k�vetkezt�ben.

Az RQ-11 Raven felder�t�g�pek b�r pontosak, de a tapasztalatok alapj�n nem el�gg�: a Raven �ltal megjel�lt c�lpont koordin�t�it egy m�sik forr�sb�l is ellen�rizni kell, miel�tt a c�lpontra csap�s m�rhet�. A hajt�m� zaj�nak cs�kkent�s�re egy klasszikus (m�r a RAF �jszakai bomb�z�i �ltal a II. vil�gh�bor� idej�n is el�szeretettel alkalmazott) m�dszer a c�lpont sikl�sban, hajt�m� n�lk�li megk�zel�t�se. Ehhez term�szetesen megfelel� magass�gi tartal�k is sz�ks�ges, viszont a magasabbr�l k�sz�tett felv�telek rosszabb min�s�g�ek.

A csapatok tapasztalatai a harci helyzetben el�rhet� hat�t�vols�got is alaposan cs�kkentett�k – v�rosi k�rnyezetben az eredeti 10-r�l 5 m�rf�ldre cs�kkent az a t�vols�g, ahol m�g ir�ny�that� marad a g�p. Tov�bbi probl�m�kat hoztak el�t�rbe a v�z feletti rep�l�sek is.

A hazai az igazi?

T�ved�s lenne azt hinni, hogy csak az Egyes�lt �llamokban vagy az UAV-�gyben id�nk�nt sz�les publicit�st �lvez� Izraelben foglalkoznak a pil�ta n�lk�li felder�t� �s t�mad� rep�l�g�pek fejleszt�s�vel. Eur�p�ban, a r�gi j� hagyom�nyoknak megfelel�en, t�bb UAV-projekt is fut p�rhuzamosan. P�ldak�pp eml�thet� a m�r eml�tett Nagy-Britanni�ban fejleszt�s alatt �ll� CORAX, amelyet a BAe Systems �p�t. A sug�rhajt�m�ves, radarral nehezen �szlelhet� kialak�t�s� rep�l�g�p legink�bb az amerikai J-UCAV program rep�l�eszk�z�vel rokon�that�. A brit g�p az �rtes�l�sek szerint m�r 2004-ben v�gzett felsz�ll�sokat sz�m�t�g�pes vez�rl�s mellett. A nagy feszt�vols�g�, de r�vid t�rzshossz� rep�l�g�p f�gg�leges vez�rs�k n�lk�l �p�lt – ez is a radarral t�rt�n� �szlel�st nehez�ti meg. A g�p kialak�t�sa am�gy az 1999-ben "kiv�gzett" DarkStar pil�ta n�lk�li rep�l�g�pre eml�keztet. A CORAX fel�p�t�se ink�bb egy k�zepes �s nagy magass�gban dolgoz� felder�t� rep�l�g�pet sejtet, mintsem egy komoly teljes�tm�ny� elfog� vagy t�mad� rep�l�g�pet.

Komoly �sszefog�s eredm�nye a Neuron- (n�ha szimbolikusan nEUROn-k�nt emlegetett) projekt. A program, amelyet a francia v�delmi beszerz�s�rt felel�s hivatal, a DGA fel�gyel, a Dassault Aviation, a Saab (amely az�rt saj�t, SHARC-programj�n is akt�van dolgozik), az EADS, a HAI, az Alenia, a RUAG Aerospace �s a CASA �sszefog�s�val m�k�dik. A c�lok komolyak mind a rep�l�g�pet, mind a politikai c�lokat illet�en. A Neuron-program rep�l�eszk�ze a Saab febru�ri k�zlem�nye szerint sokkal nagyobb lesz, mint a j�l ismert RQ-1-es Predatorok vagy ak�r a J-UCAS-programban szerepl� Boeing X-45C �s a Northrop Grumman X-47B: 10 m�teres t�rzsr�l, 12 m�teres sz�rnyfeszt�vols�gr�l �s 5 tonn�s t�megr�l van sz�. Ez nagyj�b�l a Dassault Mirage 2000-es rep�l�g�p kateg�ri�j�t jelenti. A program k�lts�gvet�se 405 milli� eur�, ennek fel�t (m�s �rtes�l�sek szerint 185 milli� eur�t) a francia k�lts�gvet�s �llja, m�g Sv�dorsz�g 75 milli�, Spanyolorsz�g a sz�m�t�sok szerint 35,5 milli� eur�t fizet be a k�z�s kassz�ba. A Neuron a tervek szerint 2011-ben sz�ll fel el�sz�r, m�g a rep�l�si tesztek 2013-ig tartanak.

A program �rdekess�ge, hogy a projekt vezet�i k�t szempontb�l is magas c�lt t�ztek ki. Egyr�szt egy auton�m leveg�-f�ld t�mad�si m�ddal felv�rtezett rep�l�g�pet k�v�nnak kialak�tani. Az adatok �tad�s�t, a vez�rl�st a projekt tervei szerint a hadsz�nt�r felett h�z�d� digit�lis h�l�zaton kereszt�l oldj�k meg: ez nem is titkoltan az amerikai h�l�zatcentrikus hadvisel�s honos�tott v�ltozata lenne.

A projekt azonban nemcsak egy technol�giai bemutat� rep�l�g�p bemutat�s�r�l sz�l, hanem sokkal t�bbr�l: az eur�pai rep�l�ipar j�v�j�r�l. A Saab a JAS-39 Gripen, a Dassault a Rafale, m�g az EDAS a Eurofighter Typhoon kifut�sa ut�n lesz k�nytelen elgondolkodni azon, hogy milyen term�kkel k�v�n harcolni az egyre er�sebb amerikai hegem�nia �s a felt�rekv� t�vol-keleti vet�lyt�rsak ellen. Egyes rem�nyek szerint a Neuron-program seg�thet egy nagy eur�pai rep�l�ipari �sszefog�s kialak�t�s�ban.

A Saab term�szetesen emellett k�l�n utakon is j�r. A m�r eml�tett SHARC-projekt sor�n egy olyan kism�ret�, hagyom�nyos kialak�t�s� technol�giai bemutat� rep�l�g�pet �p�tettek, amely az auton�m d�nt�shoz�i k�pess�get, �gy a sz�m�t�g�p vez�relte fel- �s lesz�ll�st mutatta be. A programot r�szben a sv�d v�delmi t�rca beszerz�si hivatala finansz�rozza.

2003 okt�ber�ben sz�llt fel a szint�n Saab-gy�rtm�ny� FILUR, ez m�r egy alacsony �szlelhet�s�g� pil�ta n�lk�li rep�l�g�p.

A g�ppel els�sorban a "lopakod�"-tulajdons�ggal kapcsolatos vizsg�latokat v�gzi a Saab: ez viszont m�r egy�rtelm�en t�mad�feladatokat is jelenthet.

Dr�ga g�pem

A m�r sz�les k�rben haszn�lt �s kiforrott fegyverrendszerr� form�l�d� RQ-4 Global Hawk rep�l�g�pr�l neh�z elhinni, hogy m�g mindig komoly fejf�j�st okoz a Pentagonnak. Pedig a p�nz�gyekkel foglalkoz� hivatalnokok hosszasan tudn�nak mes�lni, hiszen az RQ-4-est sem ker�lte el minden v�delmi beszerz�s r�me: a k�lts�gek folyamatos emelked�se.

Igaz, a Global Hawk-program egyre tereb�lyesebb� v�lik. M�jus elej�ig m�r 7 Global Hawkot �ll�tottak rendszerbe, m�g 17 g�p a gy�rt�s k�l�nb�z� f�zisaiban volt. A k�pet ugyanakkor �rnyalja, hogy a lesz�ll�tott h�t g�pb�l legal�bb kett� balesetek sor�n megsemmis�lt, m�g kett�t az Amerikai Haditenger�szet b�relt ki saj�t k�s�rletei r�sz�re. A g�pekkel eddig t�bb mint 5400 �r�t rep�ltek, s teljes�tm�ny�k t�bb k�lf�ldi (p�ld�ul az ausztr�l) korm�ny figyelm�t is f�lkeltette. A NATO az AGS sz�vets�gi leveg�-f�ld felder�t� rendszer egyik elemek�nt sz�m�t a Global Hawkra, de sz� volt m�r egy olyan k�z�s, csendes-�ce�ni RQ-4-flotta fel�ll�t�s�r�l (Ausztr�lia, Jap�n, Szingap�r �s Thaif�ld r�szv�tel�vel), mint amilyen a NATO E-3 AWACS-alakulata.

Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a Pentagon pedig az �reged� U-2-es magass�gi felder�t� rep�l�g�peket v�ltan� le a pil�ta n�lk�li Global Hawkok �j, nagyobb feszt�vols�g� v�ltozat�val. Az RQ-4B-n a 35,4 helyett 39,9 m�teres sz�rnyfeszt�vols�g tov�bbi 227 kilogrammos hasznos terhel�st jelent. Ez pedig a k�pvisel�h�zzal hadakoz� Pentagon-szak�rt�k szerint elegend� lesz ahhoz, hogy a Global Hawkok olyan fejlett elektronikus jelfigyel� �s -r�gz�t� eszk�z�kkel legyenek felszerelhet�k, amelyek hi�ny�ban a k�pvisel�k nem enged�lyezt�k a l�gier�nek az U-2-esek kivon�s�t.

A Northrop Grumman Systems m�jusban kapott egy 60,6 milli� doll�ros megrendel�st, amely 6 darab RQ-4B-re �s azok minden kieg�sz�t� (ind�t�eszk�z�k, ir�ny�t�rendszerek stb.) eszk�z�re sz�l.

A Global Hawk azonban sokak szerint egyre t�bbe ker�l. Az Amerikai L�gier� 2005-�s tanulm�nya szerint a tervezett k�lts�geket 18 sz�zal�kkal l�pt�k t�l a program sor�n. A korm�nyzat k�lts�gvet�s�t ellen�rz� GAO v�lem�nye m�g les�jt�bb: 31 sz�zal�k a pluszk�lts�g m�rt�ke. B�r ezeket a sz�mokat az�ta folyamatosan fel�lvizsg�lj�k (a Pentagon jelenleg 22,5 sz�zal�kot ismer el), az alapvet� k�rd�s megmaradt: a hadsz�nt�ri tapasztalatok �s s�rget� fejleszt�si k�nyszerek miatt elv�gzett, el�re be nem tervezett szerkezeti m�dos�t�sok, az �rz�kel�egys�gek �j t�pusai­nak kifejleszt�se vajon olyan t�tel, amelynek az eredeti program k�lts�geibe kellene belef�rnie?

A t�t nem kicsi, hiszen a v�delmi miniszt�riumnak a kongresszus el�tt kell magyar�znia bizony�tv�ny�t, ha a megv�s�rolt vagy v�s�roland� rendszer �ra 15-50 sz�zal�k k�z�tt meghaladja az eredetit. A GAO-vizsg�latban r�szt vev�k pedig azt javasolt�k: lass�ts�k le a Global Hawk-programot. A honaty�k szem�t legink�bb az cs�pte, hogy a 2001. m�rciusi 60,9 milli� doll�ros �sszegr�l 2006 janu�rj�ra 82,3 milli� doll�rra (f�ldi ir�ny�t��llom�ssal, p�talkatr�szekkel �s minden kieg�sz�t�vel egy�tt) dr�gult egy RQ-4-es �ra. A Pentagon adatai szerint a teljes Global Hawk-program k�lts�gvet�se 6,5 milli�rd doll�rr�l 7,8 milli�rdra h�zott. Ebben azonban t�bb, el�re nem sz�m�tott k�lts�g is szerepet j�tszik. Ilyen p�ld�ul az 51 g�pes flotta 54 tag�ra n�vel�se, az RQ-4B v�ltozat gy�rt�sba v�tele, az �j k�vetelm�nyeknek megfelel� szenzorok kifejleszt�se �s azok be�p�t�se a r�gebbi g�pekbe.

A Pentagon jelenleg �vi 6-7 g�p gy�rt�s�ra biztos�tja a forr�sokat: v�delmi szak�rt�k szerint a k�lts�gvet�s val�ban jelent�s t�ll�p�se ellen�re sem v�rhat�, hogy a program k�sedelmet szenved. A Global Hawk, ha Washingtonban nem is, de a hadsz�ntereken a lehet� legnagyobb sikereket �ri el.

Forg�sz�rnyasok

Igazs�gtalan lenne megfeledkezni arr�l: nem csup�n merevsz�rny�, hanem forg�sz�rnyas pil�ta n�lk�li rep�l�g�pek is rep�lnek m�r. Erre kiv�l� p�lda az RQ-8A Fire Scout helikopter, az Amerikai Haditenger�szet �dv�sk�je. A ’kopter a Schweizer 333-as, kereskedelmi forgalomban kaphat� helikopter katonai v�ltozata, term�szetesen radik�lisan �talak�tva. A g�p k�pes n�gy �r�n kereszt�l rep�lni, ak�r 110 m�rf�ldre elkalandozva az ind�t� haj�t�l vagy rep�l�t�rt�l. Az RQ-8A nem csup�n elektrooptikai �s infrav�r�s felder�t�rendszerekkel ell�tott, hanem saj�t, be�p�tett l�zeres t�vols�gm�r� �s c�lkijel�l� rendszer�vel k�pes nagy probl�m�kat okozni az ellens�gnek. Ehhez persze a m�szerpark nem el�g, a harap�sr�l a Hellfire Junior n�ven is ismertt� v�lt APKWS II fegyverrendszer gondoskodik. Ez ut�bbi nem m�s, mint a m�r j�l ismert 70 mm-es Hydra leveg�-f�ld rak�ta l�zervez�rl�s� v�ltozata. A Fire Scout alkalmas a "nagy testv�r" AGM-114 l�zervez�rl�s� v�ltozat�nak bevet�s�re is, de ugr�sszer� fejl�d�st jelent az �j fegyverrendszer megjelen�se. A nagyobbik rak�t�b�l ugyanis 2-4 darab ker�lhet a helikopter fegyvertart�ira. A haditenger�szet LAU-68-as vagy a hadsereg M260-as jel�, 7 cs�ves Hydra-ind�t�tubusb�l kett� m�r 14, f�lakt�v l�zeres �nir�ny�t�s� rak�t�t jelent. K�nny� kisz�molni, egy bevet�s alatt mennyivel t�bb c�lpont elpuszt�t�s�ra lehet alkalmas a Fire Scout. A helikoptert egy�bk�nt az �j, part k�zeli hadvisel�sre specializ�lt haj�oszt�ly fed�lzet�re is integr�lj�k.

Az RQ-8A azonban nem csup�n a flotta kedvence marad. Az amerikai hadsereg ugyanis ezt a j�rm�vet v�lasztotta az FCS-rendszer z�szl�aljszint� pil�ta n�lk�li eszk�z�nek. Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a hadsereg is nagy sz�mban rendel majd a helikopterb�l. Egyes becsl�sek szerint a teljes amerikai rendel�s�llom�ny megk�zel�theti a 200 darabot is.

M�g egzotikusabbnak sz�m�tanak az olyan eszk�z�k, amelyeket p�ld�ul tengeralattj�r�r�l lehet ind�tani. A Cormoran, amely tekint�lyes, t�bb mint n�gytonn�s felsz�ll�t�meg� k�s�rleti j�rm�, az elk�pzel�sek szerint ballisztikus rak�­tahordoz� tengeralattj�r�kr�l indulna, �s t�rne oda vissza, fegyverzettel �s t�bb �zemm�d� felder�t�eszk�z�kkel felszerelve. Emellett t�bbtucatnyi m�s program is folyik a haditenger�szetn�l – a flotta vezet�i szerint ez az egyik leg­gyorsabban fejl�d� ter�let, amely a legnagyobb el�ny�k �g�ret�t hordozza a jelenlegi aszimmetrikus hadvisel�s, illetve a hagyom�nyos haditenger�szeti feladatok ter�let�n is.

A leend� rep�l�g�pek mellett r�gi ismer�s�k is matr�zruh�t �ltenek: ilyen az RQ-4 Global Hawk is. Az eddigi jelek szerint a t�pus �talak�tott v�ltozata komoly es�lyekkel indul nagy ter�let� tenger�szeti felder�t� (BAMS) pil�ta n�lk�li rep�l�g�pek verseny�n is. A BAMS-projekt sor�n egy "hagyom�nyos" RQ-4A szerepel tesztg�pk�nt, amelybe a haditenger�szeti felder�t� feladatoknak megfelel� szenzorrendszert �p�tenek be. A tervek szerint a nagy hat�t�vols�g� UAV-ok veszik majd �t a ki�reged� Lockheed P-3C Orionok �s az EP-3E Aries felder�t� rep�l�g�pek feladatainak jelent�s r�sz�t, kieg�sz�tve a Boeing P-8A t�bbfeladat� haditenger�szeti j�r�rrep�l�g�peket.

Tortafelv�g�sra v�rva

A pil�ta n�lk�li rep�l�g�pek piaca a k�zelj�v�ben �ri�sira duzzadhat. A Forecast International piackutat� c�g szerint a teljes piac (rep�l�g�pek, f�ldi rendszerek, f�ggesztm�nyek) �rt�ke 2014-ig el�rheti a 13,6 milli�rd doll�rt. Megjegyzend�, hogy ebbe az �sszegbe nem �rtend�ek bele a kutat�s-fejleszt�s, illetve a m�k�dtet�s k�lts�gei!

A k�vetkez� kilenc esztend� sor�n t�bb mint 9000 UAV megrendel�se v�rhat�, e megrendel�sek kiel�g�t�se els�sorban, nem meglep� m�don, az amerikai v�llalatok feladata marad. Az Egyes�lt �llamok egymaga jelenleg a piac 50 sz�zal�k�t uralja, s a Forecast International szerint ez a r�szesed�s ak�r 5-10 sz�zal�kkal is n�het.

A sok �rvendetes h�r mellett m�g egy apr� probl�m�ra h�vn�m fel a figyelmet. Mint eml�tett�k m�r a cikk kor�bbi r�sz�ben is, komoly gondokat okozhat a pil�ta n�lk�li rep�l�g�pekkel zs�folt l�gt�r. Egy komolyabb v�rosi �sszecsap�s (mondjuk a Fall�dzsa megtiszt�t�s�hoz hasonlatos akci�) sor�n kellemetlen lenne, ha �sszeakadna egy felder�t� rep�l�g�p a hadsereg k�zeli t�mogat�s�t v�gz� OH-58D helikopterrel. Az iraki tapasztalatok szerint a 3000 l�b (kb. 1000 m�ter) alatti l�gt�r meglehet�sen zs�folt lehet a hadm�veleti ter�leten. Mivel a tendenci�k szerint az �vtized v�g�re ak�r t�bb mint 6000 pil�ta n�lk�li rep�l�g�p �llhat hadrendbe az amerikai fegyveres er�kn�l, a helyzet csak s�lyosbodhat. R�ad�sul, mint azt m�r l�thattuk, nem minden UAV-zsok� k�pzett pil�ta: sz�mukra nem annyira egy�rtelm� a t�rben �s id�ben elk�l�n�l�s v�rrel �rt szab�lyzata, mint ak�r a katonai, ak�r a civil "igazi" pil�t�k sz�m�ra.

R�ad�sul az angyalb�rbe b�jtatott minig�pek mellett komolyan sz�molni kell a bel- �s hat�rv�delmi, tengeri felder�t� �s egy�b, f�lig-meddig civil rep�l�eszk�z�k ezreivel is. Egy, az amerikai belbiztons�gi miniszt�rium k�pvisel�j�nek tulajdon�tott j�slat szerint n�h�ny �ven bel�l ak�r 10 ezer rep�l�eszk�z figyelheti majd az �llamokban a k�l�nb�z� szempontok miatt fontos helyeket, vezet�keket, �zemeket. �s akkor m�g nem besz�lt�nk az egyre t�bb elk�pzel�sben felbukkan� szem�ly- �s tehersz�ll�t� pil�ta n�lk�li rep�l�g�pekr�l. Ez ut�bbit illet�en azonban van megold�s, legal�bbis a rep�l�ipar �ri�sai szerint: ez pedig nem m�s, mint az el��rt navig�ci�s pontoss�g (required navigation performance, RNP). Ezt a technol�gi�t, amelyet az Airbus �s a Boeing is teljes mellsz�less�ggel t�mogat, a szak�rt�k szerint ki lehet terjeszteni a pil�ta n�lk�li rep�l�g�pekre is.

Elm�letileg a h�l�zatcentrikus hadvisel�s seg�thet a katonai �gi dug�k lek�zd�s�ben. Csak jelenleg m�g nem tekinthet� eld�nt�ttnek a k�rd�s: az �jfajta l�gi ir�ny�t�s jelenik meg el�sz�r, vagy a pil�ta n�lk�li rep�l�g�pek mennyis�ge �s forgalma v�lik kezelhetetlenn�?