A 2006-os �v kr�nik�j�t a Der Spiegel szerint az iszl�m �s a nyugati vil�g k�zti konfliktusok hat�rozz�k meg. Febru�rban vil�gszerte a d�n Jyllands-Posten napilap verte ki a biztos�t�kot, amely egy Mohamed-karikat�rasorozattal h�bor�totta f�l az iszl�m hit�eket. Sz�mos iszl�m �llamban zavarg�sok t�rtek ki.

Anders Fogh Rasmussen d�n minisztereln�k sajn�lkoz�s�t fejezte ki, de ki�llt a v�lem�nynyilv�n�t�s szabads�ga mellett, �s hangs�lyozta: a korm�ny nem felel�s egy f�ggetlen lapban megjelentetett tartalmak�rt.

Ne v�gj�k le Mohammed fej�t

Tal�n ennek is tudhat� be a t�lzott �vatoss�g. A berlini Operah�z szeptemberben levette programj�r�l Mozart Idomeneo c�m� oper�j�t, amelynek sz�npadra vitt v�ltozata v�g�n f�lmutatj�k Mohammed pr�f�ta  lev�gott v�res fej�t. A rend�rs�g figyelm�t egy n�vtelen telefon�l� h�vta f�l r�, hogy ez s�rtheti a muzulm�nok �rz�kenys�g�t. Vizsg�lat indult, hogy lehet-e sz�molni esetleges mer�nyletekkel, hiszen Berlinben jelent�s muszlim kisebbs�g �l. Berlini vezet� politikusok besz�ltek az Opera vezet�j�vel, aki megpr�b�lta r�b�rni a rendez�t: ne v�gj�k le Mohammed fej�t. Nem siker�lt, az opera leker�lt a programr�l.

R�szlet a Mozart-oper�b�l: sehol egy fej

A muzulm�nok haragja a p�p�t is el�rte: d�h�t �s felh�borod�st v�ltott ki egy, a regensburgi egyetemen elmondott besz�de. XVI. Benedek egy Mohammed pr�f�t�r�l sz�l� k�z�pkori id�zettel harag�totta mag�ra az iszl�m vil�g egy r�sz�t.

Csal�di b�ntet�s

N�metorsz�got egy mindenn�l dr�maibb t�rt�net r�zta meg, amely arra h�vta f�l a figyelmet, hogy a n�met mellett egy p�rhuzamos t�rsadalom �s igazs�gszolg�ltat�s alakult ki. Hatun S�r�c�t, egy 24 �ves t�r�k sz�rmaz�s� l�nyt 2005-ben egy buszmeg�ll�ban l�tt�k agyon, az �gyben tavaly sz�letett �t�let.

S�r�c�t 15 �vesen sz�lei kivett�k a n�met iskol�b�l, �s f�rjhez adt�k N�metk�nt akart �lni, t�r�kk�nt halt meg T�r�korsz�gba. A l�ny v�rand�san visszat�rt Berlinbe. 17 �vesen megsz�lte kisfi�t, majd �r�kre b�cs�t mondott a fejkend�nek. Folytatta tanulm�nyait, �s egy �tlagos n�met n� h�tk�znapjait �lte. Ez volt az, amit csal�dja rossz szemmel n�zett. Hab�r a v�d szerint h�rom b�tyja k�z�sen �lte meg a l�nyt, bizony�tani csak a kiskor� testv�r jelenl�t�t siker�lt. A b�r�s�g kimondta, hogy Hatunnak nyugati �letst�lusa lett a veszte.

A t�rt�net eg�sz N�metorsz�got, az ott �l� hatalmas iszl�m k�z�ss�get is megr�zta. Vit�k indultak az integr�ci� hat�rair�l, a n�k elnyomott helyzet�r�l az iszl�mban, a mulitkulti hat�rair�l.

�j arc, �j korm�nyf�

A tavalyi �v legjei k�z�tt tartja sz�mon a Der Spiegel annak a n�nek az eset�t, akinek sz�troncsolt arc�t egy halott n� arc�val p�tolt�k – a m�t�t a transzplant�ci�s seb�szet t�rt�nelmi sikere. A francia n� kor�bban altat�kat vett be, aminek k�vetkezt�ben olyan m�lyen aludt, hogy nem �bredt fel, amikor a kuty�ja �sszeharapd�lta az arc�t – a trag�dia miatt sem enni, sem besz�lni nem tudott. A m�t�t ut�n boldogan nyilatkozta a nyilv�noss�gnak, hogy v�gre t�k�letesen �rzi az orr�t, az ajkait �s a sz�j�t.

Az �prilis egyik legizgalmasabb v�ltoz�sak�nt �r a lap az olaszorsz�gi korm�nyv�lt�sr�l. Berlusconi sok�ig nem akarta elismerni, hogy szinte korl�tlan hatalma v�get �rt. A volt olasz korm�nyf� �s kih�v�ja, Romano Prodi k�z�tt kem�ny k�zdelem zajlott, amelyben Berlusconi minden eszk�zt bevetett. „Talkshow-r�l talkshow-ra j�rt” – id�zi fel a Der Spiegel, ahogy a korm�nyf� mindenhol bizony�tani pr�b�lta, milyen hat�kony reformokat hajtott v�gre. „Politikai tele-shoppingj�ban” l�tnoki reformernek t�ntette fel mag�t, olyan �llamf�rfinak, aki mindig sz�t tudja v�lasztani a k�z �s a saj�t �rdekeit. Azt persze nem hangs�lyozta – jegyzi meg a lap –, hogy az amerikai Forbes magazin szerint egyetlen hivatali �ve alatt n�gy milli�rd doll�rral gyarapodott a tulajdona.

Mindenki m�st b�r�lt a n�ci m�ltj��rt

A ny�rra Izrael �s Libanon h�bor�ja mellett N�metorsz�gban �s vil�gszerte G�nter Grass Waffen-SS-es m�ltj�nak beismer�se nyomta r� b�lyeg�t. „�jszak�kon �t mes�lt” �let�nek minden apr� r�szlet�r�l �letrajz�r�j�nak (hogy p�ld�ul melyik utaz�s �r�g�pet szereti), csak egyet hagyott ki: hogy 17 �vesen a n�cik h�rhedt fegyveres alakulat�ba, a Waffen-SS-be tartozott. A f�l vil�g �rtelmis�ge �rtetlen�l �s d�bbenten �ll a Der Spiegel megfogalmaz�sa szerint a „baloldal moraliz�l� apostol�nak” hazugs�ga el�tt, van, akiben f�lmer�l, hogy Grassnak irodalmi Nobel-d�j�t is vissza k�ne adnia.