* janu�r 8. Gallipolib�l is t�voznak a sz�vets�ges katon�k.

* janu�r 14. Montenegro kapitul�ci�ja a Monarchi�val szemben.

* janu�r 15. A n�met hadiflotta �j parancsnoka Reinhard Scheer.

* janu�r 17. Sikeres orosz t�mad�s a t�r�k�k ellen a Kauk�zusban.

* febru�r 8. Az U-51 jelû n�met tengeralattj�r� els�llyeszti a francia Admiral Charner cirk�l�t.

* febru�r 11. Tiran�ba bevonulnak a k�zponti hatalmak csapatai.

* febru�r 21. Megkezdõdik a verduni csata. A december k�zep�ig tart� �sszecsap�sok k�zel 1 milli� �ldozatot k�vetelnek.

* febru�r 27. A Monarchia katon�i elfoglalj�k Durazzo-t.

* m�rcius 8. �jabb olasz kudarc Isonz�n�l.

* m�rcius 9. N�metorsz�g hadat �zen Portug�li�nak.

* m�rcius 14. Joseph Gallieni francia had�gyminiszter beny�jtja lemond�s�t.

* m�rcius 15. Alfred von Tirpitz n�met tenger�szeti miniszter is t�vozik, ut�da Eduard von Capelle.

* �prilis 6. A n�met birodalmi gyûl�s a korl�tlan tengeralattj�r�-h�bor� mellet teszi le a voksot.

* �prilis 17. Brit �s portug�l erõk megt�madj�k a kelet-afrikai n�met gyarmati ter�leteket.

* �prilis 20. Dublinban �r felkel�s t�r ki a Sinn Fein mozgalom vezet�s�vel.

* �prilis 29. Irakban kapitul�l a brit exped�ci�s hadtest.

* �prilis 30. Angol katon�k leverik az �r felkel�st.

* m�jus 24. A Monarchia csapatai offenz�v�t kezdenek az Isonz�n�l. A kezdeti lend�let hamar megt�rik, a t�mad�s elakad.

* m�jus 31. A skagerraki (j�tlandi) tengeri csat�ban a n�metek jelentõs vesztes�geket okoznak a brit flott�nak, �s visszavonul�sra k�sztetik õket. Fõ c�ljuk, az angol blok�d �tt�r�se viszont nem siker�l.

* j�nius 4. Alekszej Bruszilov t�bornok vezet�s�vel t�mad�st ind�tanak az orosz csapatok.

* j�nius 8. Az oroszok Luck t�rs�g�ben �tt�rik a Monarchia v�dvonal�t. Elfoglalj�k Volh�ni�t �s Bukovin�t. - Az angol Hampshire cirk�l� akn�ra fut �s els�llyed. Az �ldozatok k�z�tt van Kitchener lord had�gyminiszter is.

* j�nius 24. Anyagcsata kezdõdik a nyugati fronton a Somme foly�n�l.

* j�lius 1. Az antant erõi veszik �t a kezdem�nyez�st a Somme-n�l, de rendk�v�l nagy vesztes�geket szenvednek.

* j�lius 7. Az elhunyt Kitchener lord ut�da a brit had�gyminiszteri poszton David Lloyd George.

* j�lius 9. K�rolyi Mih�ly gr�f lemond a F�ggetlens�gi P�rt eln�ki posztj�r�l, �s t�bb t�rs�val egy�tt kil�p a p�rtb�l annak n�metbar�t politik�ja miatt.

* j�lius 17. Megalakul a F�ggetlens�gi �s 48-as (K�rolyi) P�rt.

* j�lius 20. A keleti front fõparancsnok�v� nevezik ki Paul von Hindenburgot.

* augusztus 4. A hatodik isonz�i csata kezdete. Az �tk�zet sor�n az olaszok elfoglalj�k G�rz v�ros�t, de k�sõbb a t�mad�suk elakad.

* augusztus 8. Az oroszok elõret�rnek Bukovin�ban.

* augusztus 17. Az antant �s Rom�nia titkos bukaresti meg�llapod�sa sor�n ter�leteket �g�rnek Rom�ni�nak.

* augusztus 27. Rom�nia hadat �zen a Monarchi�nak; rom�n csapatok bet�rnek Erd�lybe.

* augusztus 28. �jabb had�zenetek: Olaszorsz�g N�metorsz�ggal, N�metorsz�g Rom�ni�val kezdi meg az ellens�gesked�st.

* szeptember 1. Bolg�r had�zenet Rom�ni�nak.

* szeptember 7. Brass� rom�n k�zre ker�l. A k�vetkezõ napokban a rom�n csapatok Petrozs�nyig jutnak.

* szeptember 14. A hetedik isonz�i csata kezdete.

* szeptember 15. A somme-i csata sor�n a britek elõsz�r vetnek be tankokat.

* szeptember 19. Osztr�k-magyar egys�gek visszaveszik Petrozs�nyt.

* szeptember 26. Visszafoglalj�k Nagyszebent is.

* okt�ber 7. N�met �s osztr�k csapatok bevonulnak Brass�ba.

* okt�ber 9. Megindul a nyolcadik isonz�i csata.

* okt�ber 21. Friedrich Adler osztr�k politikus agyonl�vi Karl St�rgkh-�t, Ausztria minisztereln�k�t.

* okt�ber 28. Ernst von Koerber az �j osztr�k minisztereln�k.

* november 5. N�metorsz�g �s Ausztria-Magyarorsz�g proklam�ci�ban jelentik be a f�ggetlen Lengyel Kir�lys�g megalakul�s�t.

* november 7. Woodrow Wilsont �jrav�lasztj�k az USA eln�ki sz�k�be.

* november 21. Meghal I. Ferenc J�zsef. Ut�da I. K�roly (IV. K�roly n�ven magyar kir�ly), aki mihamarabbi b�k�t szeretne el�rni.

* november 28. V�get �r a somme-i csata, az antant nem tudja kierõszakolni az �tt�r�st.

* december 2. K�roly cs�sz�r �s kir�ly �tveszi a Monarchia hadsereg�nek fõparancsnoks�g�t.

* december 6. A n�met katon�k Mackensen vezet�s�vel bevonulnak Bukarestbe.

* december 7. A keleti fronton sikertelen�l �r v�get a Bruszilov-offenz�va. Herbert Asquith ut�dak�nt David Lloyd George lesz az �j brit minisztereln�k.

* december 12. A k�zponti hatalmak b�ket�rgyal�sokra tesznek javaslatot az antantnak, de nem jel�lnek meg felt�teleket.

* december 13. Lemond Koerber osztr�k minisztereln�k. 20-�n Heinrich Klam-Martinic lesz az ut�da.

* december 15. A n�met hadvezet�s v�get vet a sikertelen verduni offenz�v�nak.

* december 18. Wilson amerikai eln�k felaj�nlja, hogy k�zvet�t a b�ket�rgyal�sokon, amennyiben a felek konkr�t javaslatokkal �llnak elõ.

* december 30. Az antant elutas�tja a k�zponti hatalmak b�keaj�nlat�t. - IV. K�rolyt magyar kir�lly� koron�zz�k.