1914. j�lius 28-�n a Monarchia hadat �zent Szerbi�nak A n�met terjeszked� politika nyom�s�ra az osztr�k- magyar uralkod� k�r�k 1914-ben belevitt�k orsz�gunkat az �rdekeinkkel ellent�tes els� vil�gh�bor�ba. Mintegy 1200 hatvani f�rfit h�vtak be katon�nak azzal a hazug indokkal hogy a haz�t kell megv�deni. K�z�l�k t�bb mint 210-en vesz�tett�k �let�ket.Sokan v�ltak rokkantt�, sz�zak szenvedtek h�napokon, �veken �t hadifogolyt�borokban. A gazdas�gi �let sz�tzil�l�dott. A polg�ri lakoss�g n�lk�l�z�tt, csak egy sz�k r�teg h�zott hasznot a h�bor�b�l. A h�bor� kezdet�n �ltal�nos volt a lelkesed�s Hatvanban is. A helyi �js�gban arr�l cikkeztek, hogy a gaz r�cokkal le kell m�r egyszer sz�molni. K�t hatalmas nemzet, a magyar �s a n�met fog �ssze, hogy sz�mon k�rje a vad r�cokt�l komiszs�gait. A bevonul� katon�k a k�zs�gh�za el�tt gy�lekeztek. A hatvani honle�nyok z�szl�t aj�nd�koztak sz�mukra. Zenekar k�s�ret�ben indultak a vas�t�llom�sra. �tk�zben a 48-as honv�deml�kn�l meg�lltak, ahol Papp J�zsef, a jeles k�z�leti szem�ly int�zett hozz�juk buzd�t� besz�det. A vas�t�llom�son dr. Adler Vilmos, az izraelita f�rabbi meg�ldotta, majd Hatvan k�z�ns�ge nev�ben b�cs�t vett a bevonul�kt�l, akiket k�l�n vonat vitte Egerbe. A hatvani katon�k legt�bbj�t a 60. gyalogezredbe h�vt�k be, amelynek Egerben volt a laktany�ja.( Ennek eml�k�re v�ltoztatt�k meg a S�rh�z k�z nev�t Hatvanas utc�ra.) T�bben szolg�ltak az ugyancsak cs�sz�ri. �s kir�lyi. gy�ngy�si 6-os husz�rezredben. Innen el�sz�r a szerb harct�rre vitt�k �ket, majd miut�n Oroszorsz�g bel�pett a h�bor�ba, t�bbs�g�k a keleti harct�rre ker�lt (p�ld�ul Nagy Rezs� f�hadnagy, Huczka Andr�s honv�d, Nagy Ferenc tizedes). 1915-t�l, Olaszorsz�g hadba l�p�se ut�n sok hatvani harcolt az olasz harct�ren (p�ld�ul Mikl�s Dezs� szakaszvezet�, Ring Gyula f�hadnagy, �p�t�szm�rn�k). A harcok v�ltakoz� sikerekkel folytak. Kezdetben a K�zponti Hatalmak �rezt�k magukat f�l�nyben, ennek ellen�re s�lyos vesztes�geket is szenvedtek. M�r 1914 szeptember�ben meg�rkeztek a h�rek az els� hatvani �ldozatokr�l ("h�si halottakr�l"). Ilyen volt p�ld�ul Bucholc J�nos f�hadnagy, Mikl�s Dezs� szakaszvezet�. gazdatiszt, Kov�ts S�ndor f�hadnagy. dr. Lengyel Emil orvos. Sokan szenvedtek sebes�l�st (T�bbek k�z�tt Szab� Imre mozis, Csek� S�ndor �jhatvani keresked�, ifj.Mayer S�ndor �p�t�munk�s). A sebes�lt katon�k gy�gy�t�s�ra, �pol�s�ra Hatvanban is l�trehoztak h�rom sz�ks�gk�rh�zat: s�lyos betegek sz�m�ra 24 �gyast a vas�ti szert�rban, a l�badoz�k sz�m�ra 100 �gyast a cukorgy�ri "Laktany�ban" �s 200 �gyast a r�gi Kocsi-telepen, melyet a cukorgy�r a saj�t k�lts�g�n alak�tott ki. Kezdetben lelkesen harcoltak a legt�bben. Sok hatvani r�szes�lt kit�ntet�sben (Blumenthal Vilmos hadnagy, Ring Gyula f�hadnagy, Weisz Mih�ly). K�s�bb r�d�bbentek , hogy f�lrevezet�snek v�ltak �ldozat�ul, felismert�k, hogy a szemben �ll� katon�kkal nincs okuk ellens�gesked�sre, �s m�r 1916-ban megkezd�dtek a l�v�sz�rok-bar�tkoz�sok. Ilyennek volt r�sztvev�je az orosz harct�ren Mezei Andr�s, ifj.Mayer S�ndor. A fraterniz�l�sok alkalm�val a keleti fronton megismerkedtek az orosz szoci�ldemokrat�k n�zeteivel, akik szerint szembe kell fordulni azokkal, akik a h�bor� folytat�s�t akarj�k. Voltak azonban olyanok is, akik �szt�n�sen fordultak szembe a h�bor�val. Csaszlai Ferenc vall�sos meggy�z�d�s�re hivatkozva tagadta meg a fegyver haszn�lat�t. Vajda Istv�n hossz� frontszolg�lat ut�n, amikor megtudta, hogy ism�t a harct�rre akarj�k k�ldeni, nem t�rt vissza az alakulat�hoz a szabads�gr�l, csak miut�n az elvonult. Liptai J�nos 1918-ban a szabads�gr�l vissza sem ment, hanem bujk�lva v�rta meg a h�bor� v�g�t. A t�bb mint n�gy �ven �t tart� harcok folyam�n sz�zak estek fogs�gba, mint p�ld�ul Mezei Andr�s, Huczka Mih�ly, Kurunczi Lajos Oroszorsz�gban. A gazdas�gi �letben gondot jelentett a f�rfimunk�sok hi�nya. Ezek helyettes�t�s�re igyekeztek n�ket bevonni, k�l�n�sen a mez�gazdas�gban. E mellett munk�ra fogt�k a hadifoglyokat is. Az itthoni lakoss�g �let�t megnehez�tette a kialakul� �ruhi�ny �s az azt k�vet� dr�gul�s. A k�zigazgat�s vezet�i megpr�b�ltak g�tat vetni az �rdr�g�t�snak, de hi�ba adott ki rendeletet a f�szolgab�r� az �lelmiszeruzsora �s a t�lhajtott dr�gas�g lek�zd�s�re, az infl�ci� kialakul�s�t nem tudt�k megakad�lyozni. Az eg�szs�g�gy ter�let�n neh�zs�get okozott az, hogy az orvosok egy r�sz�t beh�vt�k katonai szolg�latra. 1915-ben csak n�gy orvos �llt a lakoss�g szolg�lat�ra. Az el�gtelen t�pl�lkoz�s �s a sok �tutaz� k�vetkezt�ben j�rv�nyos megbeteged�sek keletkeztek. �jb�l �s �jb�l fel�t�tte a fej�t a kolera. Az oroszorsz�gi forradalomr�l sz�l� tud�s�t�sok, k�l�n�sen a szovjet korm�ny b�kepolitik�j�r�l sz�l� h�rek egyre sz�lesebb k�r�kben terjedtek el. A Hatvan �s Vid�ke c�m� polg�ri radik�lis be�ll�totts�g� helyi lapban, 1918 janu�rj�ban Leninr�l jelent meg vez�rcikk, amelyben �gy mutatt�k be a bolsevik vezet�t, mint aki k�l�nlegesen nagy egy�nis�g, mert k�pes lesz eljuttatni az emberis�get a r�g�ta v�rt b�k�hez.