TECHNIKAI ADATOK (Tiger I)

T�RT�NETE

A Tiger kifejleszt�s�t a PzKpfw IV-esn�l jobb sz�vets�ges �s fõleg szovjet tankok teljes�tm�ny�nek fel�lm�l�sa motiv�lta. A n�metek 1940 m�jus�ban kezdt�k megkonstru�lni neh�zharckocsijukat. T�bb c�g mellett k�t fõ versenyt�rs harcolt a megrendel�s�rt. A Henschel �s a Porsche is elk�sz�tette protot�pus�t, a tornyot mindkettõh�z a Krupp tervezte. A Henschel jobb teljes�tm�nyt ny�jtott, �s az õ modellj�ket egyszerûbb volt iparszerûen elõ�ll�tani is. �m a h�bor� elej�n indult tervez�s nem tette lehetõv� a harct�ri tapasztalatok teljes k�rû hasznos�t�s�t. Ez�rt, valamint a gy�rt�s egyszer�s�t�se c�lj�b�l a testet �s a tornyot is f�gg�leges falakkal k�sz�tett�k, de mivel p�nc�lzat�nak vastags�ga nagyon nagy volt, nem v�lt k�nnyen sebezhet�v�. Ebben az id�ben a h�bor� leger�sebb tankja volt, 88 mm-es l�vege hatalmas t�zer�t k�pviselt. Nagy h�tr�nyt jelentett, hogy ekkor nem �llt rendelkez�sre megfelelõ d�zelmotor, a benzines megold�s miatt kicsi lett a hat�t�vols�ga, s a motor nehezen viselte a terhel�st is. Sz�les l�nctalpai miatt vas�ton val� sz�ll�t�sa is k�r�lm�nyes volt. Ennek ellen�re f�lelmetes fegyvernek bizonyult, egy Tiger megsemmis�t�s�re 5 Sherman illetve 8 T-34-es elveszt�se jutott. A n�metek fõ vesztes�gei motorhib�b�l illetve �zemanyaghi�nyb�l k�vetkeztek. A Tigert 1944-ig gy�rtott�k.

TECHNIKAI ADATOK (Tiger II ; Tiger B)

T�RT�NETE

A n�metek 1944 janu�rj�ban elhat�rozt�k, hogy gy�rt�sszervez�si okokb�l egyes�tik a Tiger �s a Panther elõ�ll�t�s�t. A soroztagy�rt�sra febru�rt�l ker�lt sor, s a Tiger II (vagy Tiger B) fokozatosan felv�ltotta elõdj�t, b�r meg kell jegyezni, az �j modell sokkal ink�bb a Panther nehezebb v�ltozat�nak felel meg, mintsem a Tiger tov�bbfejleszt�s�nek. A t�pus "beceneve" K�nigstiger lett, b�r ezt az elnevez�st a n�met hadsereg hivatalosan sohasem haszn�lta. A Tiger II a h�bor� legnehezebb �s legvastagabb p�nc�lzat� harckocsija volt. P�nc�lja �s l�vege m�g most is sok t�pussal versenyre kelhetne. A Porsche �s a Henschel vet�lked�s�bõl itt is az ut�bbi c�g ker�lt ki gyõztesen, de az elsõ 50 darabot a Porsche torny�val gy�rtott�k le. Fõ probl�m�ja az volt, hogy a Tigern�l is nehezebb modellt gyakorlatilag a kor�bbi v�ltozat motorj�val tudt�k csak felszerelni, �gy az irgalmatlan t�meg �s a kis teljes�tm�nyû motor hatv�nyozottan hozta elõ a Tiger probl�m�it, a kis sebess�get �s hat�t�vols�got, a nagy fogyaszt�st �s a gyakori meghib�sod�sokat. A hidak t�bbs�ge nem b�rta el, az ingov�nyos talajon gyakorlatilag els�llyedt, manõverezõk�pess�ge kicsi volt. Viszont mivel fõk�nt v�delemben haszn�lt�k, r�ad�sul szembõl gyakorlatilag minden fegyverrel szemben biztons�gban volt, ellenfelei rettegtek tõle. A h�bor� ut�n elterjedt az a m�tosz, hogy harcban egy sem semmis�lt meg. Ez persze nem igaz, hiszen oldalr�l �s h�tulr�l azonos v�detts�ge volt a Tiger-rel, a szovjet JS neh�zharckocsik t�bb mint 1500 m-rõl is �t tudt�k lõni 80 mm-es oldalp�nc�lj�t. Fõk�nt a nyugati fronton sok vesztes�get okoztak a rep�lõg�pek, de a legt�bb elvesztett p�ld�nyt (hasonl�an a Tiger-hez) itt is az �zemanyaghi�ny vagy a mûszaki meghib�sod�s sz�ml�j�ra kellett �rni.