Amerikai t�bornok, politikus, az Egyes�lt �llamok 34. eln�ke. 1915-ben fejezte be West Pointban a katonai akad�mi�t, de az elsõ vil�gh�bor�ban nem vett r�szt. K�l�nb�zõ parancsnoki �s vez�rkari poz�ci�kat t�lt�tt be, 1933 �s 1939 k�z�tt MacArthur alatt szolg�lt. Hamarosan felfigyelt r� Marshall vez�rkari fõn�k, aki 1942-ben Angli�ba k�ldte. R�viddel ezut�n Eisenhowert v�lasztott�k ki az �szak-Afrik�ban partrasz�ll�sra k�sz�lõ sz�vets�ges erõk vezetõj�nek. 1942-43-ban az �szak-Afrik�ban majd a F�ld�k�zi-tenger t�rs�g�ben harcol� amerikai csapatok f�parancsnoka. 1943-ban nevezt�k ki az eur�pai sz�vets�ges haderõ f�parancsnok�v�, �gy r�szese volt a szic�liai �s az olaszorsz�gi hadj�ratoknak. Decemberben visszah�vt�k Nagy-Britanni�ba, hogy vegye �t az eur�pai inv�zi�ra k�sz�lõ sz�vets�ges egys�gek ir�ny�t�s�t. � felelt a normandiai partrasz�ll�s�rt, melynek operat�v parancsnoka Montgomery volt. "Ike" ezut�n az eur�pai hadj�ratot vezette. 1944 szeptember�ben neh�z d�nt�st kellett hoznia: parancsnokai (pl. Montgomery �s Patton) azt s�rgett�k, hogy egy helyre �sszpontos�tsa az erõket, �gy gyorsan bet�rhetnek N�metorsz�gba. Õ a "sz�les front" strat�gi�t v�lasztotta, mely az ut�np�tl�s k�nnyebb biztos�that�s�ga �s a hadseregek k�z�tti rivaliz�l�s elfojt�sa �r�n lassabb elõrehalad�st tett lehetõv�. A h�bor� ut�n 1945 �s 1948 k�z�tt az USA hadsereg�nek vez�rkari fõn�ke, 1951-52-ben a NATO fõparancsnoka volt, 1953-t�l 1961-ig pedig k�t cikluson �t az Egyes�lt �llamok eln�ke. Katonak�nt higgadt, j� szervez�i er�nyekkel rendelkez� parancsnoknak ismert�k. N�ha szem�re vetett�k t�lzott �vatoss�g�t, viszont kitûnõ �rz�kkel tudta kezelni a sz�vets�gesek egym�s k�z�tti konfliktusait.