TECHNIKAI ADATOK

T�RT�NETE

A korszerû csatahaj� �p�t�s�t 1912-ben kezdt�k el, de testv�rhaj�ival ellent�tben nem Triesztben, hanem a Fiume melletti Danubius gy�rban, �gy a Szent Istv�n a legnagyobb magyar �p�t�sû hadihaj�. Oszt�lya t�bbi egys�g�hez k�pest m�s kaz�nrendszere �s turbin�i voltak, n�gy helyett k�t haj�csavart kapott, s kisebb elt�r�sek voltak a fel�p�tm�nyben is. 1915-ben �llt hadrendbe, de a h�bor� sor�n j�r�szt a polai kik�tõben �llom�sozott, azt gyakorlatilag csak a lõgyakorlatok alatt hagyta el. Elsõ jelentõs harci bevet�se v�gzetess� v�lt: 1918. j�nius 9-�n futott ki egy k�tel�k tagjak�nt azzal a c�llal, hogy felt�rj�k az Otrant�i-szorosban l�võ tengerz�rat. 10-�n hajnalban olasz torped�vetõ motorcs�nakok t�madtak a k�tel�kre. A Szent Istv�n k�t torped�tal�latot kapott, oldal�ra dõlt, �s 6 �ra 12 perckor els�llyedt. 89 ember veszett oda, de nagy volt az erk�lcsi k�r is, hiszen elõsz�r fordult elõ, hogy egy csatahaj�t torped�kkal semmis�tettek meg.
�rdekess�g, hogy a Szent Istv�n pusztul�s�t a kora reggeli idõpont ellen�re siker�lt filmen is r�gz�teni. Csatahaj�k eset�ben ilyen felv�tel ezen k�v�l csak a m�sodik vil�gh�bor�ban elpusztult HMS Barham-r�l k�sz�lt.
Testv�rhaj�i : Viribus Unitis ; Tegetthoff ; Prinz Eugen