A Hezbollah szinte teljes eg�sz�ben felt�lt�tte arzen�lj�t rak�t�kkal �s egy�b fegyverekkel - k�z�lte az izraeli katonai h�rszerz�s f�n�ke. A fegyvereket Ir�nb�l sz�ll�tj�k Sz�ri�n kereszt�l a Hezbollahnak, an�lk�l, hogy a nemzetk�zi b�kefenntart�k b�rmit is tenn�nek a szervezet lefegyverz�s�re - mondta. "A Hezbollah helyre�ll�totta er�it, �s ism�t fenyegeti �szak-Izraelt �s Haif�t" - er�s�tette meg Juval Stejnic, a bizotts�g egyik tagja. Az izraeli hadsereg t�bb mint egy h�napig h�bor�zott tavaly ny�ron Libanonban a Hezbollah fegyveresei ellen, akiket Ir�n �s Sz�ria t�mogatott. Az ENSZ libanoni b�kefenntart� misszi�ja, az UNIFIL, amely 1978 �ta a helysz�nen tev�kenykedik, a Biztons�gi Tan�csnak a h�bor�t lez�r� 1701-es hat�rozata �rtelm�ben er�s�t�st kapott. Egy izraeli lap szerint Jadlin t�bornok arr�l is besz�molt a bizotts�g el�tt, hogy az al-Kaida nemzetk�zi terrorszervezet ki akarja sz�les�teni b�zis�t a t�rs�gben. "T�bb tucat, ha nem t�bb sz�z tagja �rkezett Libanonba. Inform�ci�ink szerint a szervezet m�sodik sz�m� vezet�je, Ajman az-Zavahri parancsot adott �gyn�k�k telep�t�s�re Sz�ri�ba, Libanonba �s Egyiptomba" - mondta. Az izraeli t�bornok ugyanakkor �gy v�lekedett, Sz�ria �rdekelt a b�kefolyamat �jraind�t�s�ban Izraellel, hogy kiszabaduljon a nemzetk�zi elszigetelts�gb�l. Nagyon kis es�lyt adott annak, hogy Sz�ria h�bor�t kezdene Izrael ellen, s ezt azzal is al�t�masztotta, hogy nemr�g cs�kkentett�k a sz�riai hadsereg k�sz�lts�gi fokozat�t. A t�rgyal�sok Izrael �s Sz�ria k�z�tt 2000-ben szakadtak meg. Damaszkusz a Gol�n-fenns�k visszaad�s�t k�vetelte, amelyet Izrael 1981-ben annekt�lt, �s ahov� t�bb mint 15 ezer izraelit telep�tett. Izrael nem z�rta ki a ter�let visszaad�s�t, de csak az �tfog� b�ke keret�ben.