Az int�zked�st p�nteken hozt�k nyilv�noss�gra az amerikai korm�ny hivatalos dokumentumait megjelentet� Sz�vets�gi K�zl�nyben. A dokumentum szerint a "feketelist�n" szerepl� jogi szem�lyek �s �llampolg�rok Ir�nnak �s Sz�ri�nak sz�ll�tottak olyan anyagokat �s technol�gi�kat, amelyek "t�megpuszt�t� fegyverek, valamint robotrep�l�g�pek �s ballisztikus rak�tarendszerek" el��ll�t�s�ra alkalmasak.

A k�t �vig �rv�nyes b�ntet�int�zked�sek tavaly december 28-�n l�ptek �letbe. A szankci�kat a lej�rat el�tt az Egyes�lt �llamok k�l�gyminisztere oldhatja fel. Az amerikai korm�nyzat valamennyi tisztvisel�je sz�m�ra tilos b�rmilyen m�don egy�ttm�k�dni a szankci�k �ltal �rintett jogi �s mag�nszem�lyekkel, az �ltaluk ny�jtott �rut vagy szolg�ltat�st felhaszn�lni. A b�ntet�int�zked�sekkel s�jtott v�llalatok �s mag�nszem�lyek nem v�s�rolhatnak haditechnik�t az Egyes�lt �llamokt�l.

A szankci�k �ltal �rintett c�gek �s mag�nszem�lyek k�z�tt van a Roszoboronexport nev� orosz fegyverexport�r c�g, a Tulai Szersz�mg�pipari V�llalat �s a Kolomenszkojei G�pipari V�llalat, valamint egy bizonyos Alekszej Szafonov. A Roszoboronexport ellen az Egyes�lt �llamok tavaly hasonl� int�zked�st l�ptetett �letbe. Egy n�v n�lk�l nyilatkoz� amerikai k�l�gyminiszt�riumi illet�kes szerint most �jabb szankci�kr�l van sz�. Az illet�kes hangs�lyozta, hogy az int�zked�sek csak a sz�ban forg� c�gekre, illetve mag�nszem�lyre, nem pedig az orosz korm�nyra vonatkoznak. A kor�bbi szok�snak megfelel�en az int�zked�s konkr�t okaira a forr�s nem t�rt ki.

Hasonl� int�zked�seket hoztak Irakkal (2 jogi, illetve mag�nszem�ly), Ir�nnal (4), K�n�val (3), �szak-Kore�val (1), Malajzi�val (1), Mexik�val (1), Pakiszt�nnal (1), Sz�ri�val (4, k�z�tt�k a v�delmi miniszt�rium) �s Szud�nnal (3) szemben is.