El�z�leg az Egyes�lt �llamok finansz�rozta al-Hurra iraki arab telev�zi�, majd az Irak�ja k�zszolg�lati telev�zi� jelentette, hogy kiv�gezt�k az emberiess�g elleni b�ncselekm�nyek miatt k�t�l �ltali hal�lra �t�lt volt iraki dikt�tort. Az Irak�ja reggel 6.00 �ra (k�z�p-eur�pai id� szerint 4.00 �ra) �ta vall�sos �s hazafias �nekeket �s Kor�n-id�zeteket sug�roz. A k�perny�n fut� felirat szerint "Befejez�d�tt Szadd�m Huszein kiv�gz�se."


A k�vetkez� felirat azt k�z�lte, hogy "Szadd�m Huszein hal�l�val Irak t�rt�nelm�nek s�t�t korszaka z�rult le". A telev�zi� nem k�z�lt r�szleteket a kiv�gz�sr�l.

Szadd�m Huszeint, aki 1979-t�l a rendszer 2003. tavasz�n t�rt�nt megd�nt�s�ig ir�ny�totta vask�zzel a k�z�p-keleti orsz�got, november 5-�n �t�lt�k hal�lra a Dudzsail s�ita faluban a biztons�gi er�k �ltal 1982-ben v�grehajtott v�rengz�s miatt. Az eln�ki konvoj elleni t�mad�s megtorl�s�ul v�grehajtott m�sz�rl�snak 148 hal�los �ldozata volt.

Az iraki fellebbviteli b�r�s�g december 26-�n elutas�totta a v�dlottak fellebbez�s�t, �s k�z�lte, hogy Szadd�m �s k�t alvez�re hal�los �t�let�t 30 napon bel�l v�gre kell hajtani. Az iraki hat�s�gok az �t�letet virradat el�tt, az �d al-adha muzulm�n vall�si �nnep kezdete el�tt k�v�nt�k v�grehajtani.

A 69 �ves exdikt�tort 2003. december 13-�n fogt�k el sz�l�v�rosa, Tikr�t k�zel�ben az amerikai er�k, �s k�zel k�t �ven �t egy titkos b�rt�nben �rizt�k egy amerikai t�maszponton.

Szadd�m �gyv�dei az utols� pillanatig harcoltak a kiv�gz�s elhalaszt�s��rt: p�nteken egy amerikai sz�vets�gi b�r�s�gt�l k�rt�k, hogy a volt eln�k�t ne helyezz�k �t az amerikai hadsereg �rizet�b�l az iraki hat�s�gok fel�gyelete al�. Az �t�let kimond�sa ut�n, de m�g fellebbez�s�nek elutas�t�sa el�tt Szadd�m Huszein az "iraki n�phez" int�zett level�ben k�z�lte: m�rt�rk�nt hal meg, aki "fel�ldozza mag�t" a n�p��rt. Felsz�l�totta az irakiakat: maradjanak egys�gesek az amerikai �s ir�ni ellens�gekkel szemben.